Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948
menedéket adott (ez helyes volt), de szállást biztosított a fasizmus olyan exponált vezetőinek is, mint a Darányiak és a Rakovszkyak. 30 A megyei nemzeti bizottság részt vett a népbíróságok megszervezésében. 31 A nyilas bűnösökkel szemben a legsúlyosabb büntetések kiszabása mellett tört lándzsát. (A Szabad Győr című lap 84 politikai bűnösről írt a 6. számában.) A nemzeti bizottságok kezdettől fogva nagyon alaposan foglalkoztak az újjáépítési munka beindításával. A polgármester által kiadott „Rendeletet" (6. ábra 32 ), mellyel a hivatalok, intézmények működését megindítja, a kereskedőket, az iparosokat és gazdákat a munka megkezdésére hívja fel stb., megerősíti és kibővíti a „közmunkarendelettel". 33 A kisnyilasok munkásszázadával, :;4 a munkanélküli cigányokkal 35 romeltakarítást végeztetett. A győri nemzeti bizottság az államigazgatás vezetőit a munka meggyorsítására ösztönözte. A kommunista párt által kidolgozott 13 pontból álló újjáépítési tervezetet elfogadta, és megvalósításra a város vezetősége elé terjesztette. 36 Közvetlenül is ellenőrizte a városokban folyó helyreállítási munkálatokat. Mosonmagyaróvárott pl. a hídépítési munkák menetéről tájékoztatást kért a nemzeti bizottság. 37 A háború pusztításainak, a fasiszták rombolásának következményeit csak úgy lehetett kiheverni, ha a szétzilált termelő apparátust a legrövidebb időn belül helyreállítják. Az ipari termelés elindításában és folyamatossá tételében minden erőt összpontosítani kellett. A nemzeti bizottságok ebben is részt vállaltak. Az általuk kinevezett termelési biztossal, vezetőséggel beindíttatták a termelést a Keffel-gyárban, 38 a Brenner-füstcsőgyárban, 39 a Szeszgyárban, 40 a Lenszövő- és Textilüzemeikben. 41 A téglagyártás az újjáépítésben különösen fontos, ezért rendelettel utasították a pannonhalmi apátság téglagyárának a vezetőségét a termelés megkezdésére. 42 Mindezeken kívül a nemzeti bizottságok közellátási, ellenőrzési és közbiztonsági feladatokkal is törődtek. A lakosság ellátását Győrött úgy kívánták biztosítani, hogy felállították a Közellátási Hivatalt. 43 Rendeletet adtak ki a kereskedelem megszervezésére és az áruk összeírására. 44 A spekuláció és a feketézés ellen adták kii azt a rendeletet, mely szerint Mosonmagyaróvárott „ . . . a kereskedők csak délelőtt 10 óra után vásárolhatnak a piacon, miután a lakosság már nagyjából bevásárolt." 45 „Mosonmagyaróvár lakossága a felszabadulás után teljesen zsiradék nélkül maradt, inert a menekülő fasiszták az utolsó készleteket is magukkal vitték. A szorult helyzetben a közellátási hivatal vezetője a szovjet parancsnoksághoz fordult, »... aki megértő jóindulattal átérezve a város lakosságának súlyos helyzetét, segítségükre sietett«, és tekintélyes meny30 Uo. ápr. 23-i jkv. 31 Uo. ápr. 16-i jkv. 32 XJM helytörténeti raktár 54.470.2. lsz. 33 GyÁL NB iratok 1945. ápr. 6-i jkv. 34 Uo. máj. 12-i jkv. 35 Uo. ápr. 30-i jkv. 36 Uo. júl. 19-i jkv. 37 Uo. júl. 23-i jkv. 38 Uo. ápr. 18-i jkv. 39 Uo. máj. 5-i jkv. 40 Uo. 41 Uo. ápr. 16-i jkv. 42 Uo. jún. 20-i jkv. 43 Uo. ápr. 7-i jkv. 44 Uo. ápr. 16-i jkv. 45 Uo. jún. 11-i jkv. 214