Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐR-MOSON MEGYÉBEN 1945—1948 Az első szakasz kezdete: 1945 (1. rész) Megyénk felszabadítása A magyarországi fronton a hadműveletek második szakasza — Budapest felszabadulásával — szovjet győzelemmel fejeződött be. A budapesti német és magyar csoportosítás megsemmisítése után a szovjet főparancsnokság nagyszabású hadműveletet határozott el. Célul tűzte ki Magyarország teljes felszabadítását, utána behatolást az osztrák területre, hogy megteremtse Németország déli területei ellen a támadás feltételét. Ennek megvalósításával a 2. és a 3. Ukrán Front hadtestjeit ibízta meg. „A szovjet hadsereg januári támadása következtében a fasiszta Németország politikai, gazdasági és katonai helyzete erősen rosszabbodott."

1 Hitler a háború elhúzása céljából délen támadást és tartós ellenállást tervezett. Szükség volt erre: politikai okokból: Magyarország az utolsó csatlósa, gazdasági okokból: a délnyugat-dunántúli olajmezők biztosítása, katonai okokból: a Duna vonalán kiépítendő védelem után a felszabadult csapatok Berlin védelmére történő átdobása. E célok elérése érdekében a német hadvezetőség átcsoportosította erőit. Kiegészítette és újjászervezte a szétvert fasiszta hadosztályokat: embereket és fegyvereket irányított át a nyugati frontról a szovjet—-német arcvonalra. A megszállt terepszakaszokon a megerősített védelem fedezete mellett összpontosította a nagy erőket a 3. Ukrán Front csapataival szemben. Március 6-án koncentrikus támadást indított, hogy a szovjeteket visszavesse a Duna vonala mögé. A szovjet parancsnokság — felderítés révén — tudomást szerzett a német tervről. „A 3. Ukrán Front csapatai az előre kiépített védelmi terepszakaszokra támaszkodva, tartalékaikkal ügyesen manőverezve, és harc közben a legjobban veszélyeztetett irányokba csoportosítva át erőiket, nemcsak hogy sikeresen viszszaverték a hitleristák rohamait, hanem szét is zúzták csapásmérő csoportosításaikat." „ ... végül is kénytelenek voltak leniondani a további támadásról és átmenni védelembe."

2 A védekező németekkel szemben a szovjet erők azt a közvetlen feladatot kapták, hogy merítsék ki és őröljék fel az ellenség ellenállását. A német erőlködés azt érte el, hogy lakosságunknak a szenvedése meghoszszabbodott. A németek — a velük együtt kegyetlenkedő nyilasokkal, Sopron megyében székelő kormányuk irányításával — több magyar embert hurcolhattak ki, több értéket rabolhattak el országunkból, megyénkből, tovább pusztíthatták városainkat, falvainkat. Az ország keleti területeiről idemenekültek 1 A második világháború 1939—1945. ford. Auer Kálmán II. (Bpest, 1963) 388. 2 Uo. 398. 205