Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

(fasiszták és félrevezetettek) ezrei fokozták a nyilasok által egyébként is magasra csapott zűrzavart. Segítették felélni a még megmaradt élelmiszerkészletét, felhajtották az úgyis túlzott árakat. Mindezzel tovább növelték megyénk dolgozó népének nyomorát. A 3. Ukrán Front csapatai teljesítették a főparancsnokság utasítását: március 16-ra kimerítették és felőrölték a németek ellenállását. Ezután a Dunántúlon harcoló szovjet hadsereg a következő parancsot kapta : „ ... két hatalmas kettéválasztó csapást mérjen az ellenségre." 1. Várpalota—Pápa, majd Sopron—Bécs irányában, 2. Komárom—Győr, majd Mosonmagyaróvár—Bécs irányában.

3 Ennek a hadparancsnak a teljesítése Magyarország s egyben megyénk felszabadulását jelentette. Győr-Moson (Sopron) megyét a 2. Ukrán Front bal- és a 3. Ukrán Front jobbszárnyának csapatai szabadították fel. A szovjet harcosok 1945. március 27-én már megyénk területén harcoltak. A fasiszták képtelenek voltak feltartóztatni a hatalmas erejű támadást, védelmük csődöt mondott. A németek fejvesztett visszavonulásának útját mindenütt pusztítás jelölte. Felrobbantották a hidakat, a vasút- és hajóállomásokat, tönkretették a közutakat, elaknásították a folyókat, még a szántóföldeket is. Ez azonban késleltetni sem tudta a Vörös Hadsereg előrenyomulását. A 3. Ukrán Front csapatai március 27-én Mezőörs és Tápszentmiklós térségében lépték át megyénk határát, s egyetlen nap alatt (Ravazdon, Tényőn. Téten keresztül) a Marcal vonaláig jutottak. Március 28-án áttörték a Rába mentén a németek előre kiépített védelmi terepszakaszokon szervezett ellenállását. Ezzel a következő eredményeket érték el: 1. lényegében felszabadítottak két járást (pusztai és sokoróaljai), 2. hídfőt létesítették Sopron, illetve Bécs felé, 3. biztosították a Győrt támadó 2. Ukrán Front balszárnyát. Rábaszentmihály és Árpás határában lépték át a Rábát. Ezután már Sopror. megye területén folytatták harcukat, és egyetlen napon (III. 28.) felszabadították a csornai járás területét. Csorna elfoglalásával elérték a Győr—Sopron városokat összekötő vasútat és az elsőrendű műutat. Ezzel elzárták a németek egyik fontos utánpótlási és visszavonulási vonalát. Ebben az időben (március 28-án) a 2. Ukrán Front katonái Ács felszabadítása után szintén Győr megye területére értek. Nagyszentjános, Gönyü elfoglalása után megindult a küzdelem Győrért. Délelőtt fél 11 órakor Nádorvárosban harcoltak, délutánra a város a szovjet seregek kezébe került. A Fertő-tó és a Duna között terül el az úgynevezett „Bécsi kapu". A németek — hogy Bécset védjék — megerősítették ezt a területet (és Sopronnál a határt), hosszabb ellenállásra rendezkedtek be. Mosonmagyaróvár térségébe és a Szigetközbe jelentős német és magyar erőket vontak össze. Március 31-re Kapuvár, Beled majd Kópháza, Und vonalának elérése (3. Ukrán Front), illetve Bősárkány, Lébény, Dunaszeg felszabadítása során (2. Ukrán Front) a szovjet hadvezetőség előkészítette a fasiszta erők elleni nagy offenzíváját. Április 1-én indult meg hazánk területén az utolsó szovjet támadás. A csapásokat három irányból mérték a fasisztákra: 1. Sopron — Wiener Neustadt — Baden — Bécs megközelítése, 2. Szigetközben Ásványráró — Hédervár — Dunaremete, 3 Uo. 399. 206