Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

az iskolaszék, mind a város közigazgatási hatósága örömmel fogadta az ajánlatot és megkötötte a szerződést. A leány iskola áthelyezésével, a fiú iskola is egy tanteremmel gyarapodott. Ezzel az évekig tartó elhelyezési nehézség ezen városrészben ideiglenesen megoldódott. Az újvárosi rk. elemi iskola helyzete a népiskolai törvényt követő években még a nádorvárosinál is rosszabb helyzetben volt. Az egyes osztályok szétszórtan, nevelési céloknak egyáltalában nem megfelelő helyiségekben nyertek elhelyezést. Erre nézve még az állandó pénzügyi bizottmány is kénytelen volt kijelenteni, hogy „az újvárosi serházféle Bisinger alapitványi házban a város által évenkinti 150 ftal bérben tartott elemi iskolai helyiség a nedvességnek annyira kitéve van, hogy nemcsak az iskolai tanszerek romlására nézve káros befolyással van, hanem az iskolába járó többnyire az alsóbb néposztályhoz tartozó gyermekeknek egészségi állapotára és kifejlődésére is a legkedvezőtlenebbül hat."

32 A megoldási próbálkozások a nádorvárosi iskolához hasonlóan játszódtak le. 1870-ben a fiú iskolát áthelyezték az ún. „városház" Rác utca felé néző emeletébe. Ezen épület ugyanis a város tulajdonát képezte és az iskolai célra adott termet csak nagyobb katonai átvonulásoknál szokták beszállásolásra használni. Ez a megoldás a város részéről jelentős megtakarítással járt volna. Az új iskolaév megnyíltával azonban hamarosan kiderült, hogy sem az épület, sem a tanterem a célnak nem felel meg. Erre vonatkozóan az iskolaszék a következőket jelentette a közgyűlésnek: „a városház emeletében levő isk. helyiség pedig a lépcsőzetnek meredek volta miatt, valamint a beszállásolt katonaság által okozott zaj miatt a tanítás céljának meg nern felelvén, más cálszerübb iskolai helyiségről gondoskodni kér".

33 Végül is az iskolaszék gondoskodása folytán, a városi közgyűlés 1872. április 8-i határozatával a Rátz utcai Eitner-féle házat bérelték ki iskolai célra. Ezzel a fiúosztály két tantermet kapott és egy tanító elhelyezésére nyílt lehetőség. A termek korlátolt befogadó képessége és a megvilágítás célszerűtlensége azonban még számos kívánni valót hagyott maga után. A város gazdasági épületében elhelyezett rk. leány iskola 1873-ig változatlanul egy osztállyal rendelkezett. A tankötelesek létszáma azonban az 1872. évben már olyan magas volt; beírt 102, tanköteles 280, hogy minden körülmények között új tantermek felállítása vált szükségessé. Változás az 1873. évben annyiban történt, hogy az említett egy osztályt ketté választották és egyik részét az eddigi helyiség melletti tanári szobában helyezték el. Az utóbbi helyiségről a tanfelügyelő a következőket írta: „a kisebbik egy sötét, kicsiny szoba, kellő világítás nélkül, ahol a tanítás csak az egészség rovására történhetik".

34 Szabadhegyen a rk. fiú és leány osztály már a népiskolai törvényt megelőzőleg is a város által bérben bírt épület két egymásba nyíló tantermében volt elhelyezve. Miután az 1870. évben megvételére lehetőség nyílt, a gazdasági választmány az épület állapotáról jelentést terjesztett a közgyűlés elé. Ebből megtudjuk, hogy az épület nagy része mór téglából épült és tetőzete, padlózata, ajtók és ablakok, az 1870. évben eléggé rossz állapotban voltak. Miután más alkalmas helyiség nem kínálkozott, a város 1871-ben a hozzá tartozó 544 D-öl udvar-telekkel és 1 hold 1450 D-öl kerttel 4000 Ft-ért megvásárolta. A tantermek hasonlóan a többi külvárosi iskolákhoz itt is szűkek, rossz megvilágításúak voltak, e tekintetben azonban az 1873. évig változásra nem került sor. 32 Uo. 219/1870. 33 Uo. 872/1870. 34 Gy. K. XVIII. évf. 12. sz. 198