Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

Tankötelezettségre vonatkozó intézkedések, beiskolázási körülmények A város közigazgatási hatóságának felügyelete alá tartozó elemi iskolák mindennapi és vasárnapi tanköteleseinek összeírására már az 1867. évben történt tanácsi intézkedés. Mivel az egyházi anyakönyvekből csak a városban született gyermekek névjegyzékének összeállítása volt lehetséges, ezért a kerületi hadnagyok bízattak meg, hogy a személyes kereseti adó összeírása alkalmával egyúttal, a tankötelesek névszerinti feljegyzését is eszközöljék. A következő évben minden hadnagy mellé tanácsnokot osztottak be, eredményre azonban ez sem vezetett. Ha megnézzük az akkor még .,Győr szabad királyi városi minta főelemi tanoda" I. osztályának 1868/69. évi anyakönyvét, azt látjuk, hogy még a belvárosi iskolakötelesek is nagy számmal csak 8—9 éves korukban kerültek beiskolázásra. A külvárosi iskolákban pedig még a tankötelezettség betartásának megközelítéséről sem lehet beszélni. Az iskolába járók száma ugyanis ezeken a területeken az egyes évszakokhoz képest állandóan hullámzott. Jellemzően tükrözi ezt a helyzetet a szabadhegyi al-elemi iskola igazgatójának, 1868 novemberében a városi közgyűléshez intézett véleményes jelentése: „Az iskolai ifjúság száma őszi munka szüntével tetemesen emelkedik annyira, hogy (2) szobába osztva egy tanítónak meg kell fesziteni erejét, hogy sikert mutathasson, mert téli időben, — ha kedvező az idő járás — olyanok is küldetnek iskolába, kik nem az elemi iskolába, de igen az óvodába valók. Mennyire hátráltatják ezek a tanítót működésében, csak az szólhat róla. a ki tanuja ily zavarnak."

35 A továbbiakban írja, hogy mivel „tavaszi munka keltével az erősebb ifjúság száma kevesedvén egy osztályban tanittatik",

36 így a másik teremben a szegény napszámos szülők kiskorú gyermekeinek nyári elhelyezésére lehetőség lenne. Az említett évben az iskolába járók száma 87 fiú és 84 lány volt. A nádorvárosi alelemi iskola igazgató, azonos időben hasonló állapotokról számol be. Ezen iskolában a 1868/69. tanév első felében az iskolába járók száma volt 97 fiú és 80 lány. Ezek közül 45, hat éven aluli. Az utóbbiakra nézve az igazgató a következőket írta: „Ezek a többi tanítványok rendes oktatását csak gátolják, mert rendesen alusznak, csintalankodnak, a nagyobb tanítványok figyelmét zavarják, s mig a tanító ezeket dajkálja addig a nagyobbak oktatásától vonatik el,"

37 Nehogy ezen kis korúak „parlagon heverjenek és ideje korán az utczai csavargók és koldulók számát szaporítsák",

38 javasolta ezen városrészben is óvoda felállítását. Az árva- és nevelésügyi választmány elismerte, hogy az említett városrészekben, „hol a lakosság leginkább szegény sorsú napszámosokból áll, — kenyér kereset végett családjuktól távol lenni kénytelenek s igy gyermekeik magukra hagyatva •— gyakran a legnagyobb veszélynek vannak kitéve",

39 s ezért az óvodák felállítását a közgyűlés figyelmébe ajánlotta. A közgyűlés az ügyet a törvénytől tette függővé. Mivel a törvényhozás erről nem gondoskodott, így a tárgyalt időszakban ilyen jellegű intézmények felállítására Győrött nem került sor. A kiegyezést követő években a tankötelezettség betartására vonatkozóan, komolyabb intézkedésekre nem került sor. Az iskolakötelesek felvételi korhatárában ugyan kezdtek alkalmazkodni a törvény rendelkezéseihez, névszerinti 35 GYÁL. Győr város közgyűlési iratai 1096/1868. 36 Uo. 1096/1868. 37 Uo. 1096/1868. 38 Uo. 1096/1868. 39 Uo. 1096/1868. 199