Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

szettani szertár és egy tanácskozási terem. Az egyes tantermek befogadó képesség szempontjából 1870-ben a népiskolai törvény rendelkezéseinek megfeleltek. Kisebb hiányosságok mellett, elhelyezés és felszerelés tekintetében a városi elemi iskolák között a legjobb volt. A tárgyalt időszak alatt az iskolaépülettel kapcsolatban változás nem történt. Felügyelet tekintetében még az iskolaszék alá tartozott az Orsolya rend vezetése alatt álló belvárosi rk. elemi leányiskola is. Az adott időben öt célszerűen berendezett tanteremmel rendelkezett és minden tekintetben a tankerület legjobb iskolái közé tartozott. A külvárosi elemi iskolaépületek ezzel szemben a szegényes falusi iskolák elhelyezési körülményeit tükrözték. Az iskolaszék megvizsgálva ezen iskolák helyzetét az előbbiekhez hasonló jelentést küldött a városi közgyűléshez. A vizsgálattal megbízott egymást váltogató választmányok és bizottmányok jelentései közül nagyon jellemző Hets Mátyás és Hets János bizottmányi tagoknak a nádorvárosi rk. elemi iskola állapotáról beterjesztett jelentése: „a nádorvárosi jelenlegi iskolai helyiség e czélra teljesen alkalmatlan, és pedig: 1-ör azért, mert az iskolaszobák szűkek, melyekben a tanonczok most is csak igen összezsúfolva férnek el, sőt amidőn a beirt tanoncok szorgalmasabban jelennek meg az előadásokon, a földön és a dobogó lépcsőkön kell ülniök. 2-szor Ott van a katona depot, hol a katonaságnak majd mindennap teendője van, kocsiait mossa rendezi az iskolaajtók előtt, ni elv által az előadásokat zavarják, káromkodásaik és ocsmány beszédeik által pedig hátrányosan hatnak a kisdedek erkölcseire. 3-szor Itt van Győr városának gazdasági készlete, hová annak idején a szénát naphoszszat hordják, be és elhordják a rőzsét, a fát stb. s a gyermekek nem ritkán az eltipratás veszélyének vannak kitéve, — ide hozzák a bünöncöket is, kiktől nem a legépületesebb jeleneteket látják. 4-er A városház egyszersmind bérház is levén, midőn a kibérlett pincékbe a borokat hordják, az előadásokat többször félbe kell szakítani."

29 Miután a városi közgyűlés e tarthatatlan helyzetről meggyőződött az iskolaszéket bízta meg, hogy megfelelő iskolaépületről gondoskodjék. Az iskolaszék tagjai figyelembe véve a város anyagi körülményeit, több számításba vett épület mellett a város gazdasági épületének szomszédságában levő Charmant-féle házat ajánlották megvételre. A Kálvária út 65. szám alatti épület 700 D-öl gyümölcsös kerttel együtt 6500 Ft-ba került volna. Emellett még az a lehetőség is megvolt, hogy a régi iskolát egybe kapcsolják az újjal, mi által kellő számú tantermet és tanítói lakást nyernek. A javaslatból azonban nem történt semmi. Az állandó pénzügyi bizottmány kijelentette, „hogy a város házi pénztárának jelenlegi állása, melly köztudomásúlag a folyó napi kiadások fedezésére is alig képes, a vételt meg nem engedi".

30 A közgyűlés ezek után mérnöki hivatalát bízta meg a „városház" átalakítására vonatkozó terv készítésére. Gyakorlati intézkedés azonban, mint az a tanfelügyelő felhívásából kiderül, még 1872-ben sem történt. „Ugyanis Nádorvárosban a fiuk egyetlen tanterme a tényleg beirt létszámhoz mérten, de meg általában is szűk, sötét, padjai düledezettek, s a jelenleg beirt 112 gyermeket képtelen befogadni."

31 A sorozatos iskolaszéki, bizottmányi jelentések és tanfelügyelői felhívások után az 1873. évben egy bizonyos megoldás mégiscsak megszületett. Winterl Antal város plébános ugyanis a tulajdonát képező nádorvárosi árvaház épület egyik részét a városi rk. leány iskola részére évi 110 forintért, bérletben felajánlotta. Mind 29 Uo. Győr város közgyűlési iratai 127/1871. 30 Uo. 618/1871. 31 Uo. 622/1872. 197