Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

nek következménye az állami és községi nevelés meghonosulása leend.. ,",

14 javasolta a nevezett intézmények közösnek nyilvánítását. Emellett nagyon jellemző még a népiskolák felügyeletére vonatkozó előterjesztése, mely a következőket tartalmazza : „ ... Végre kötelességének tartja az alólirott állandó pénzügyi bizottmány a tek. közgyűlést a városi elemi iskolák érdekében figyelmeztetni, miszerint a népoktatás tárgyában keletkezett 1868. évi 38-<dik törvénycikk 116. és következő pontjaiban felállított népiskolai hatóság, az úgynevezett iskolaszék Győr sz. kir. városban még szervezve nincsen, mert a jelenleg fennálló nevelésügyi és árvái bizottmány nem felel meg azon igényeknek, melyekkel a hivatkozott törvény szerint a népiskolai hatóságnak bírnia kell, ugyanazért az alólirott pénzügyi bizottmány az elemi iskolákra nézve a népoktatási törvény szerinti iskolaszék felállítását indítványba hozza, melynek felállításával a jelenlegi nevelésügyi bizottmány hatásköre egyedül a reál és rajziskola felügyeletére leend szorítva .. ,"

15 Érdekes, hogy a város 1870. augusztus 8-i közgyűlésében az általa fenntartott elemi iskolák felekezeti jellegének meghagyása mellett a felügyeleti szervet a községi iskolák mintájára hozta létre. Az iskolaszék személyi névsorának összeállításánál a szakismeret, ügybuzgalom és a város anyagi érdekei jöttek számításba. A 26 tagból álló, városi közhasználatú kifejezés szerinti ,,kebelbéli elemi iskolai tanszék" jogkörére és eljárásának módozataira vonatkozóan utasítást nem kapott. Tagjai a hatáskör kérdését a törvénynek a községi iskolákra vonatkozó rendelkezései alapján értelmezték. Ennek megfelelően munkájukat is az előírások figyelembevételével kezdték meg. Ez a helyzet azt bizonyítja, hogy a város fenntartott elemi iskolái felekezeti jellegéről ugyan nem nyilatkozott, azokat azonban községieknek tekintette. Az elemi iskolák felügyeletére létrehozott iskolaszék első teendőjeként a katolikus tanítói kar által kidolgozott egységes tantervet vitatta meg. Az 1870/71. tanévre vonatkozó tervezetet a következő pontokban terjesztette a közgyűlés elé: „l-ő kéri, hogy a belvárosi elemi tanoda, az 1868-dik évi népiskolai törvények értelmében 6 osztályból álljon, megemlítvén, hogy ezen tantervezet a helyi körülmények tekintetbe vétele mellett még a múlt tanév elején oly formán állapíttatott meg, hogy a korábbi l-ő osztály képezi jelenleg az l-ő és 2-dik évfolyamot — a 2-dik osztály a 3-dik évfolyamot — a 3-dik osztály a 4-dik évfolyamot, a 4-dik osztály az 5-dik és 6-dik évfolyamot, — bemutatja egyúttal a tankönyvek és tanodák kimutatását is. 2. — A fegyelmi eljárást illetőleg a tanítói kar komolyabb fenyítéseknél az iskolaszék közvetítését szándékszik igénybe venni. 3. A tanulók felvételét illetőleg a tanítói kar, minden más tanintézetből átlépő tanulót vizsgálat alá javai vétetni. 4. Heti szünnapnak jövőre is a csütörtöki napot véli megtartani. 5. A vasárnapi iskolákat illetőleg felkéri a tanári kar az iskolaszéket, hogy az illető iparosoknál tartózkodó tanuló inasok összeírását eszközöltesse, és a vasárnapi iskola látogatására buzdítólag hasson. 6. A vasárnapi iskola eddigi 5 osztálya helyett 4-et kér csak megtartani, hova a jelentkező tanulók tehetségük szerint osztandók be. 7. A magán vizsgákróli eljárás körül a tanítói kar utasítást kér az iskolai tanszéktől — végre. 14 Uo. 542/1870. 15 Uo. 542/1870. 191