Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

8. A tanítói kar a tanítás ügyében elérendő egyformaság tekintetéből, a helybeli összes cath. .tanítóknak egy egyletben való átalakulását kívánja, s ennek folytán havonként tanügyi tanácskozást tartani kíván, ennek eredményéről szóló jegyzőkönyveket pedig a tanhatósághoz betérj esztendőnek véleményezi."

16 Az iskolaszék a kisebb módosításokkal benyújtott tervezetet még azzal egészítette ki, hogy a népiskolák belügyei feletti jogot a tanhatóság, úgy annak minden tagja gyakorolja, „azonban más városok példájára, de az eddig helyben fennállott gyakorlat szerint is, az iskolaszék a felvételi ügy, az évi vizsgák, nem különben a hivatalos okiratok és iskolai bizonyítványok megerősítése körüli eljárásra nézve kebeléből egy Igazgató kinevezését találja szükségesnek."

17 Erre vonatkozóan az elemi iskolaügy előmozdítása érdekében már eddig is érdemeket szerzett Winterl Antal város plébánost nevezték meg. Közgyűlési jóváhagyás után a külvárosi iskolák ügyeinek intézésére gondnokok vezetésével iskolaszéki albizottmányok jöttek létre. Az iskolaszók miután a felügyeleti jogkört igyekezett magának biztosítani, további lépést tett a város közigazgatási hatóságátóli függetlenítésre. Ennek megfelelően a népiskolák fenntartására biztosított összeg feletti rendelkezési jogot magára kívánta átruházni. Erre vonatkozóan a közgyűlés csak az állandó pénzügyi bizottmány véleménye alapján dönthetett, mely jelentésében a alábbiakra hívta fel a város figyelmét: „ .. .a városi közgyűlés — mint a városnak jogilag fennálló törvényhatósága, a még mindeddig törvényhozás útján nem szabályozott kegy urasági jogok és terheknek használatában van, de a népiskolai 1868. évi törvények 35. pontja szerint a népiskolák fenntartására a közadók útján évenként kivethető összeg ennek öt százalékát meg nem haladhatja, melly pedig az évi 145.000 Ft. állami közadót tekintve évenkint csak 7250 ft, tehát a város által pedig elemi iskolai czélokra 10.697 ft. 23 kr. forditta tik, az alólirott állandó pénzügyi bizottmány azon nézetben van: miszerint a városi törvényhatóság az elemi iskolai célokra fordított évenkinti összeget mint kegyúr, a fentálló hazai törvények értelmében viseli — s addig míg a törvényhozás és a jelenleg éppen ülésező kath. autonómiai bizottmány ez érdemben tüzetesen nem intézkedend, a városi római kath. iskolai kiadások feletti rendelkezési jogot magának fenntartani fogja. Annyival inkább is minthogy a városi népiskolák semmi vagyonnal nem birván, a csekély tandijakat kivéve azoknak összes fenntartási költsége a városi közvagyonból fedeztetnek."

13 A közgyűlés 1870. november 25-i ülésen az állandó pénzügyi bizottmány elvi álláspontját határozatra emelte. Ezzel a tárgyalt időszakra nézve a felügyeleti szerv, bizonytalan hatáskörrel végleges formát nyert. A kialakult új viszonyban rejlő ellentmondások, melyek előre jelezték, hogy az efféle megoldások csak ideiglenes jellegűek lehetnek az egyik oldalról azonnal jelentkeztek. Ezt jellemzően mutatja Puntigám Rezsőnek, az állandó pénzügyi bizottmány elnökének a közgyűléshez intézett beadványa: „Tekintetes közgyűlés. Tisztelettel alólirott, mint az állandó pénzügyi bizottmány elnöke és a győri iskolaszéki választmány egyik kiegészitő tagja, e két tisztemet azon oknál fogva, mivel az utóbbi által gyakran oly költekezések szavaztatnak meg a városi házi pénztár terhére, melyek az általam teljesen ismert pénzügyi viszonyoknál fogva előre láthatólag a különben is felette túlterhelt házi pénztár által elviselhetők nem lesznek, s ennélfogva alólirott a nevezett iskolaszéki választmánnyal nem ,rit16 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 806/1870. 17 Uo. 806/1870. 18 Uo. Győr város közgyűlési iratai 904/1870. 192