Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

meghaladó lakossága után a tankerületi iskolatanács tagjainak létszámát 25-ben állapította meg. Az aránynak megfelelően ezek közül a város 5 tagot választ. Az átirat után közgyűlési utasításra a városi iskolaügyi bizottmány saját kebeléből Balogh Kornél és Nagy Endre városi tanácstagokat, valamint Schiebinger Emil főgimnáziumi igazgató, Karvassy Kálmán ügyvéd és Kovács Pál orvos, városi képviselőket választotta meg. A megye hasonló jellegű intézkedései után még ez évben létrejött a tankerületi iskolatanács. A népiskolai felügyelet kiépítésével párhuzamosan az egyes iskoláknál szükségelt konkrét intézkedések is egyre nagyobb számban foglalkoztatták a városi közgyűlést. A törvény normáinak megfelelően gondoskodni kellett megfelelő iskolaépületekről, a tankötelesek létszámához mérten tantermekről, azok felszereléséről és újabb tanítók kinevezéséről. Miután ezen ügyek megoldása az elvi felfogás mellett pénzügyi kérdésektől függött, így az iskolaügyre nézve fontos szerepet kapott a gazdasági választmány és az állandó pénzügyi bizottmány. Előbbi az iskola igazgatók bejelentései alapján intézkedett az iskolák felszereléséről, iskolaépületek kibérléséről, megvételéről a közgyűlési határozatoknak megfelelőleg. Az állandó pénzügyi bizottmány hivatalánál fogva döntő befolyást gyakorolt minden olyan ügyben, mely a város anyagi helyzetét érintette. Ennek megfelelően a közgyűlés elé terjesztett javaslata, véleménye, végeredményben kötelező erővel bírt. Ha a közgyűlés elmulasztotta kiadásokkal együtt járó ügyekben véleményének kikérését, azt hivatali állása megsértésének tekintette. Az 1870. évi népszámlálás alapján az egyes hitfelekezetek lélekszámának figyelembe vételével új alapokra kellett fektetni az 1867-ben közgyűlésileg megszavazott felekezeti segélyt is. A városi közgyűlés a régi gyakorlatból kiindulva, miután a főelemi és reáliskola közös igazgatás alatt állt, az utóbbit is felekezetinek nyilvánította és fenntartási költségeit beszámította a r. kath. hifelekezet segélyébe. A rajziskolát viszont, mely a reálnak szerves részét képezte közművelődési intézménynek tekintette, melynek fenntartása közös teher. A protestáns felekezetek a határozat ellen panasz beadványt nyújtottak be. A közgyűlési határozat ugyanis gyakorlatilag azt jelentette, hogy a nem katholikus hitfelekezetek ismét hozzájárulnak a katholikus igazgatás alatt álló intézmények fenntartásához. A győri református és evangélikus gyülekezet közös beadványában a megoldásra nézve javaslatot terjesztett elő: „ ... Örömmel üdvözölné a két Protestáns Gyülekezet ha a Tekintetes városi közgyűlés a Reáliskolát, mely jelenleg tisztán felekezeti jellemet visel, s melynek a Rajziskola, mint az az 1868. évi 631. sz. végzésből is kitűnik, tagadhatatlanul csak kiegészítő osztályát képezi azzal egyugyanazon felekezeti igazgatás alatt áll, felekezettelen közös iskolának nyilvánítaná s ledöntené ezzel egyikét azon korlátoknak, melyek a múltból reánk maradva az ország lakosai között elkülönítő fal gyanánt a testvériség terjedését gátolják."

12 Az állandó pénzügyi bizottmány e kérdésben hasonló nézetet vallott. Véleménye szerint „a városi reáliskola a Bach rendszer alatt, a hazánkra nézve soha kötelező erővel nem bírt concordátus hatása alatt állíttatott fel",

13 mely ugyan kezdettől fogva katholikus igazgatás alatt áll célja azonban nem vallási, hanem szakképzett iparosok nevelése. Miután „ ... a közművelődés előmozdítására szolgáló intézet felekezeti jelleggel nem bírhat; tekintve továbbá a közszellemnek a nevelés terén nyilvánvaló azon irányát, mely12 Uo. Győr város közgyűlési iratai 510/1870. 13 Uo. 542/1870. 190