Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

egy szóval az oskola ügynek minden tekintetben! ellenőrzése kötelességévé teendő lészen."

9 A közgyűlés helyesléssel fogadta az előterjesztést, majd a Czapp Ferenc tanácsnok elnökletével az előző választmány tagjaiból létre jött, de már csak r. katolikusokból álló bizottmány működését azon megjegyzéssel hagyta jóvá, hogy „város részenkint minden egyes tagnak bár mikor, vagy bár melyik városi iskolában a szemlét megtartani szabadságában állván a tapasztalatokról ezen bizottmány eleibe jelentését megtegye."

10 Ezzel a város az iskolaszék megalakulásáig az általa fenntartott elemi iskolák felügyeletét e bizottmányon keresztül gyakorolta. A népiskolai törvény életbe lépése és a végrehajtási utasítások kiadása után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fő feladata közé tartozott, hogy az egyes tankerületek élére megfelelő szakemberek kerüljenek. Mivel e tekintetben országos viszonylatban nagy hiány mutatkozott, ezért átmenetileg több megye alkotott egy népiskolai tankerületet. így jött létre az Esztergom—Komárom—Győr megyék összevont tankerülete, melynek élére Környey János királyi tanácsos nyert kinevezést főtanfelügyelői minőségben. Környey János hivatali működésének megkezdése napján 1869. május 29-én kinevezésről azonnal értesítette Kozma Imrét, Győr sz. kir. város polgármesterét. Egyben közölte, hogy állandó lakása mellett utazásai során hivatali székhelye mindig az a város lesz, ahol éppen tartózkodik, s annak változásáról értesítést küld. A népoktatás terén szükségelt feladatokra és nehézségekre nézve a következőket írta: „ ... A teendők melyek a tanfelügyelőségre háramolnak, kivált kezdetben, sok nehézséggel lesznek összekapcsolva. Maga az intézmény hazánkban egészen új, e miatt nemcsak feltöretlen még annak működési alapja, hanem jelentősége iránt sem honosulhatott meg a közvéleményben azon tiszta tájékozottság, melyet csak hosszabb idejű gyakorlat szokott nyújtani. A kezdet ezen természetes nehézségeihez járul még az is, hogy népiskoláinkat általán véve, akár azok külső, akár didactikai és pedagógiai viszonyait tekintjük — nagyon rossz karban vannak, s a javításnál nemcsak szorosan vett tanügyi, célszerű intézkedéseket kell életbe léptetni, hanem igen sok helyütt a közönség közönye, részvétlensége, sőt előítéletei ellen is kell küzdeni. Nagyok a nehézségek, melyek népnevelésünk ellen különböző irányban felmerülnek pedig le kell ezeket győznünk, s nem foltozgatva, nem kétes sikerű palliativ szerekkel tatarozgatva, hanem egész határozottsággal eréllyel és gyorsasággal kell népiskoláinkat az 1868: 38. te. által megszabott követelmények színvonalára emelnünk, elő kell mozdítanunk életerős alapon a népmíveltséget, mert ettől függ nemcsak valláserkölcsi és szellemi erőnk emelése, nemcsak anyagi jobblétünk, ide nemzeti jövőnk is .. Z'

11 A haladó és korszerű felhívásra röviddel annak kézhez vétele után a polgármester is megküldte válaszát. Mellékletében kimutatást közölt a városi népiskolákról és tudatta, hogy községi iskolák felállítására conatkozóan a város intézkedést nem tett. Sajnos a válaszirat és a még ugyan ez évben alkotott hivatalos népiskolai statisztikai jelentésről fogalmazvány nem készült, így az azokban foglaltakról tudomásunk nincs. Az 1869. évben a népiskolai reform megvalósítása érdekében Győr megye bizottmánya is megtette a kezdő lépéseket. 1869. május 3-i ibizottmányi közgyűlésének határozata alapján értesítette a várost, hogy a város és megye 100 000-et 9 Uo. 114/1868. 10 Uo. 201/1868. 11 Uo. Győr város polgármesteri elnöki iratok 174/1869. 189