Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

Noisser Ernő, Kautz Ignác, Perlaky Dániel, Ruschek Nándor, Winterl Antal, Tóth Antal, Horváth Lajos, Horváth Ignácz képviselők."

6 A választmány összetételével bővebben nem kívánok foglalkozni, annyi azonban megállapítható, hogy a tényleges helyzetet figyelembe véve a legilletékesebbek megbízatására került sor. Az újonnan helyreállt városi önkormányzati testületnek az iskolaüggyel kapcsolatos első gyakorlati intézkedésére a hitfelekezeti segéllyel kapcsolatban került sor. A városi katolikus elemi iskolák fenntartási költsége ugyanis abból a közpénztárból lett évenként fedezve, melybe az egyéb hitfelekezetek is adóztak. Ezt a helyzetet a viszonosság, jog és vallás-egyenlőség megsértésének tekintették, és követelték, hogy az egyházközségük által fizetett adóhoz viszonyítva a r. kat. hitfelekezethez hasonlóan segélyben részesüljenek. A városi közgyűlés a kérdés rendezését évekig halogatta, majd 1867. október 16-i határozatában kijelentette, hogy az eddigi viszonyt méltánytalannak és törvénytelennek tekinti és a jövőre nézve minden hitfelekezet,,... lelkészeit és iskoláit saját híveinek kell fizetni és fenntartani".

7 Az elv foganatosítására kiküldött választmány, mely vegyes vallásfelekezetűekből állott, a határozattal ellentétben a népesség alapján történő aránylagos segélyezés mellett döntött. A közgyűlés végül is elfogadta a katolikus hitfelekezet által fizetett pótadó alapján a többi hitfelekezet népesség aránya szerinti segélyezését. A határozat, mely méltányos megoldást hozott, egyben jelentős terheket rótt a városra. Egyrészt ez a körülmény, másrészt a közoktatás radikális reformját követelő képviselők magatartása késztette a város közgyűlését arra, hogy a Belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett felküldött határozata mellett a következő javaslatot terjessze elő:... „Minthogy pedig minden a nevelésnek megfelelő rendezésére nézve fennálló nehézségek leginkább az által nyernék gyökeres orvoslásukat, ós főleg az által szüntethetnének meg, ha a különböző vallásfelekezetűek tanulói nemzeti közös iskolákban nyernék megfelelő neveltetésüket és oktatásukat, ennél fogva ezúttal alázatos tekintettel felkérjük a Nmélt. m. kir. Belügyminisztériumot, miszerint az iránt, hogy mielőbb a nemzeti iskoláknak felállítása által a jelen kor igényeinek megfelelő nevelési és közművelési rendszernek meghonosítása tekintetéből a törvényhozás által intézkedni méltóztassék."

8 A Belügyminisztérium a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal egyetértésben 1868. július 4-én kelt leiratában értesítette a várost, hogy a hitfelekezeti segélyre vonatkozó határozatot a kegyúri kötelezettség további fenntartása mellett helyben hagyja. Ami a nemzeti közös iskolák felállítására vonatkozó javaslatot illeti, arra nézve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium átiratához képest a törvényhozás ebbeli intézkedéseinek bevárására kérte a várost. Miután az újonnan előállt helyzet és a felvetődő feladatok megoldását az alkalomszerűen ülésező nevelésügyi választmány nem volt képes elvégezni, hogy a törvényhozásig az oktatásügyben fennakadás ne történjék javaslatot terjesztett a közgyűlés elé: „...az oskoláknak kellő szemmel tartása és vezetése a tanítók eljárásának ellenőrzése és a netán felmerülő visszaélések meggátlása tekintetéből egy állandó bizottmányt kér kineveztetni, mely az oskola igazgatósággal egyetértőleg szükség esetén intézkedni fog, — mely bizottmány minden egyes tagjának az oskolák többszöri látogatása, az ott történtekrőli meggyőződés, 6 Uo. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 20/1867. 7 Uo. Győr város közgyűlési iratai 609/1867. 8 Uo. 803/1867. 188