Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben

vonul az ellenség elé. Ezt azonban a közgyűlés nem helyeselte. Közben híre jött, hogy a bán seregének foalszárnya, azaz 16 000 ember Ászár és Kisbér között táborozik és holnap Győrbe ér, ahonnan Bécsbe óhajt vonulni, hogy ott az osztrák sereggel egyesülhessen. E hírre elhatározták, hogy másnap reggel a Főtéren egy zászlót kell felállítani s ott jelentkezhetnek azok, akik ki akarnak vonulni az ellenség elé. Az itthonmaradt nemzetőrök azonban a ellenséggel szembeni ellenállásra nem használhatók fel." Október 3-án kora reggel a Főtéren a kút és a Mária oszlop között felállítottak egy zászlót, amely a gyülekező helyet jelezte az önkéntes kivonulók részére. Közben kocsikon vidékről is jöttek parasztok, akik a ki nem vonult nemzetőrök fegyvereit kapták meg. Töltényekkel azonban ezeket se látták el. „Őrültség ez" — jegyzi meg a naplóíró. Már néhányszáz főnyi tömeg volt együtt a Főtéren, akik nagy lármával a fegyvereket hordták, amikor híre érkezett, hogy Jellachich 20 000 főnyi seregével Táplány felé jár. Erre visszarakták a fegyvereket, amelyeket Zichy Csanakra szállíttatott és ott kiosztott a parasztok között.

100 A közgyűlés elhatározta, hogy küldöttséget meneszt a bán serege elé s kijelenti, hogy nem viseltetik iránta ellenséges érzülettel, nehogy a katonák a várost kifosszák és gyújtogassanak. A jelenlevő proletárok azonban kiáltozni kezdtek: „Nem engedjük, hanem fegyverrel állunk ki!" Győrött minden üzletet bezártak, az emberek abbahagyták a munkát és feszült figyelemmel várták a fejleményeket, amelyeknek be kellett következniük. Délután fél 5 óra felé ért a városba a horvátok 40 lovasból álló elővédje. Ezeket a közgyűlés által kiküldött deputáció élén Korbonits polgármester üdvözölte. Amikor a lakosok látták az ellenséges katonákat, „fegyverre, öljük meg őket!" kiáltozással gyülekezni kezdtek a Főtéren. Már mintegy ezren lehettek, amikor újabb horvát katonák érkeztek s alábbhagyott a tömeg harci kedve. Az elővéddel érkezett egy határőr hadnagy is. aki a sereg ellátására a bántól a következő követelést hozta : 30 000 darab kenyér, 3000 mérő zab, 300 mázsa széna, 600 akó bor és 160 öl fa. 5 óra körül Ecker Jánost a városházára hívták, ahol azt a feladatot kapta, hogy azonnal utazzék kocsin Zichy Ottóhoz, adja tudtára, hogy Jellachich személyes vezetése alatt 20 000 horvát érkezett Győrbe, s tartózkodjék velük szemben mindenféle hadmozdulattól vagy rajtaütéstől. A fehérvári kapunál éppen akkor jelent meg a bán, amikor Ecker János útnak indult. Ecker fél 7-kor érkezett meg Csanakra, ahol a falu határában fegyveres parasztok tartóztatták fel, majd hadnagyukhoz, Bezerédy Kálmánhoz vezették, akinek jelentette, hogy mi járatban van. Amikor Ecker küldetésének célját — amilyen óvatosan csak lehetett — előadta, éppen újabb csapatok érkeztek Mórichidáról, Malomsokról és Koronczóról, őszesen mintegy 100 ember. Ezekhez 99 Uo. 1848. okt. 1. A másnapi közgyűlés ismét megakadályozta Zichy Ottót abban, hogy a nemzetőrséget Jellachich serege ellen fordíthassa. Levelére ugyanis, amelyben „Jellachich táborának akadályozására" a helybeli nemzetőrséget felhívta, a tanács oly értelmű választ adott, hogy nem tudja, vájjon a magyar seregek az ellenséget üldözik-e s igy a helybeli nemzetőrség segítségre számithat-e. így a győri nemzetőrség, amelynek egy részét már Komáromba rendelték, másik része meg fegyver nélkül van, „sikerrel s e városnak nagy veszéleztetése nélkül csak rövid időre sem volna képes ellentállani, az Őrnagy Urnák ezen felszólítására a helybeli nemzetőrség jelenleg ki nem mozditathatik." 100 Cap. Cth. XI. N. 995. H. 1848. okt. 3. Táplány Győr megyei puszta a fehérvári országút mellett Pertől egy órányira. 180