Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben
léte győzött az ármány felett s Lukács végül elérte azt a megbecsülést, amelyet hazafiúi érzületével már régen kiérdemelt. Lukács válaszképpen arról szólt, hegy változatlan szeretettel és energiával fog dolgozni a városért és szeretett polgártársaiért. A zászló- és fáklyavivők magyar céhtagok, fiatalemberek és ügyvédek voltak. Magukat németeknek valló egyéneket nem lehetett a tömegben látni. Amikor a menet Tóth Imre házához ért, a már kissé mámoros tömeg tüntetni kezdett a volt választási elnök ellen, mert ő egyike volt azoknak, akik ellenezték Lukács közfelkiáltással történő megválasztását. 72 A városon kívül a megye még 3 követet küldhetett az országgyűlésbe. A sokoróaljai járásban Kálóczy Lajost közfelkiáltással választották meg. A pusztai járásban Kozma Imre és Jankó Mihály voltak a jelöltek, mégis Bay Antal főszolgabírót küldték képviselőnek. A csilizközi járásban Zichy Ottó programot nyomtatott ki, amelyben a szőlődézsma eltörlését, a szegődményesek és árendások helyzetének könnyítését Ígérte. Szerencsétlenségére azonban ebben a kerületben kevés volt a szőlő is, meg az árendás is s így a szavazatok többségét Balogh Kornél szerezte meg. A választás — amelyet verekedés is tarkított — az éjszakába is benyúlott. 73 A konzervatívok nem nyugodtak egykönnyen bele Lukács megválasztásába. Az ügy végül is egy bizottság elé került, amelynek Bugli városkapitány lett az elnöke. A konzervatívok azonban nem álltak ki egységesen a Lukácsot támadó Probszt főügyész mellett, a radikálisok viszont szilárdan összetartottak. 74 Annál sikeresebb volt a radikálisoknak Balogh Kornél megválasztása ellen benyújtott óvása. Ebben a kerületben új választást kellett kiírni, amelynek székhelyéül a megyei hatóság öttevény helyett Zámolyt jelölte ki. Az ellenzékre hallgatva Zichy Ottó a polgármester és a közgyűlés megkérdezése nélkül elrendelte, hogy a gy őr városi nemzetőrség minden egyes századából 14 közlegény, 1 őrmester ós 1 káplár vonuljon ki Ferenczy parancsnoksága alatt Zámolyra. Július 18-án azonban jelentették ezt a városi ügyésznek azzal a megjegyzéssel, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ezen törvénytelen kirendelés meggátlására. Ez meg is történt. A polgármester ezután szóba is hozta a dolgot a közgyűlésen, ahol felolvasták a nemzetőrségre vonatkozó törvénycikket, s ezek értelmében a kivonulást megtiltották. Egy későbbi közgyűlésen azonban Zichy Ottó újra felvetette a kérdést, e körül heves vita fejlődött ki, melynek végeztével jegyzőkönyvileg is rögzítették, hogy a fennálló rendelkezések szerint a nemzetőrség csak az illetékes polgári hatóság parancsára és illetékességi területén, azaz jelen esetben a városon belül használható fel. A Balogh párt egyébként igazolást és kérelmet juttatott el a nemzetgyűléshez, amelyben az ellenzék cselszövéseit ecsetelte. Az időközben megejtett új választás ismét Baloghnak kedvezett, igaz ugyan, hogy az ellenzék közül sokan nem szavaztak. (Balogh 698 szavazatot kapott, Gyapay pedig csak 7-et.) 75 A második választás érvénytelenítésére éppen a székhely önkényes áthelyezése szolgáltatott okot. Végülis a harmadik választás után a kerület képviselője Keresztesy Ambrus lett. * * * 72 Uo. 73 Uo. 1848. jún. 23. 74 Uo. 1848. jún. 30. 75 Uo. 1848. júl. 20. Balogh Kornél mandátumának megsemmisítésében nagy szerepe volt annak a körülménynek, hogy az országgyűlésen ezt az ügyet — mint a megbízólevelek megvizsgálására alakított VII. osztály előadója — éppen Lukács Sándor terjesztette elő. Közlöny. 1848. júl. 7. és aug. 7. sz. 171
