Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben

A győri polgárokat — így a naplóírót is — szinte nap mint nap foglalkoztaták a nemzetőrség szervezésével, feladatával és felhasználásával kapcsolatos kérdések.

76 Kezdetben, amíg a szervezés általános kérdéseiről volt szó, a napleíró is mint egyszerű hivatali aktust szemlélte a fejleményeket. így április 28-án beszámol arról, hogy a nemzetőrség szervezésére bizottságot hoztak létre, amelynek elnöke Zichy Ottó lett.

77 Nem egészen két hét múlva olvasható a naplóban, hogy a Redoute termében — mivel a tanácsházán folyó belső átalakítási munkák még nem fejeződtek be — nyilvános tanácsülés volt, amelyen a város polgársága közül is sokan megjelentek. Ezen a választók és a nemzeti őrseregi tagok összeírására kiküldött bizottság jelentést tett. A tanácsülésen a nemzeti őrsereg szervezéséről vitatkoztak. Egy-egy századba 120 embert osztottak be, s a zenekar 36 emberből állt. Ez utóbbinak költségeit (évi 4000 váltóforintot) a város vállalta magára. Zichy Ottó a szabadhegyi önkéntesekből vadászokat akart képezni, továbbá még huszárságot és tüzérséget is, szóval egy egész kis hadsereget. Beszélt még arról is, hogy Szafoadhegyen egy kis várat kellene építeni a gyakorlatozás céljára.

78 Tudjuk, hogy Győrött az öszeírt (nemzetőröket, szám szerint 1145 főt, május közepéig 7 századba osztották be. A nemzetőrök maguk választották tisztjeiket (minden századnak volt kapitánya, 2 főhadnagya és 2 alhadnagya).

79 A német polgárőrség, az ún. vadászosztály (130—135 emberből állt, akik közül 30 volt a tiszt) tisztjeiből nagyon keveset választottak meg a nemzetőrség elöljárói közé Ezek most kérvényben fordultak a közgyűléshez, hogy engedélyezze a nemzetőrségben is uniformisuk megtartását és századuk együttmaradását. A kérvényl azonban senki sem írta alá, s amikor egyesek a felolvasás után az aláírók felől érdeklődtek, a polgármester „a boldogult vadász osztályra" hivatkozott.

80 A nemzetőrség Győr megyei parancsnokává június végén a kormány Zichy Ottót nevezte ki, akit ebből az alkalomból szabadhegyi házában népes deputáció keresett fel. Minden századból fő- és altisztek vonultak ki Szabadhegyre, ahol Latesz Jakab üdvözölte Zichyt. Ö szokása szeriint a szabadságról, egyenlőségről és testvériségről beszélt s azzal fejezte be, 'hogy a haza üdvéért kész vagyonát és életét is feláldozni. A beszédek elhangzása után az új főparancsnok megvendégelte az üdvözlésére kivonult nemzetőröket.

81 Zichy Ottó kinevezése a Győr megyei nemzetőrség élére nemcsak formai változást jelentett, hanem július folyamán már nap mint nap követték egymást 76 Az 1848-as XXII. törvénycikk a személyes és vagyonbiztonság, valamint a közcsend és belbéke biztosítása céljából nemzeti őrsereg szervezését rendelte el. A nemzetőrséget a királyi és rendezett tanácsú városokban a helybeli hatóságok, a községekben a megyei hatóságok szervezték (2. §.). A 200 forint értékű ingatlannal rendelkező városi, vagy a legalább fél telek nagyságú birtokkal rendelkező községi, illetve ezek hiányában a legalább 100 forint évi tiszta jövedelemmel rendelkező lakosok kötelesek voltak a nemzetőrségbe feliratkozni és ott fegyveres szolgálatot teljesíteni (1. §.). A fentebb említett hatóságoknak joguk volt a nemzetőrségbe sorozni más olyan egyéneket is, akiket az alkotmányos rend fenntartásában érdekelteknek s e kitüntetésre méltóknak tartottak (3. §.). Az összeírt egyéneknek módjukban volt lovas vagy gyalogos szolgálat között választani (8. §.). Tisztjeit az őrsereg a kapitányig maga választotta (9. §.). Külső szolgálat esetén a nemzetőrség tagjait a rendes katonaságéhoz hasonló díj illette meg (13. §.). 77 Cap. Cth. XI. N. 995. D. 1848. ápr. 28. 78 Uo. 1848. máj. 10. 79 Szávay i. m. 349—364. 80 Cap. Cth. XI. N. 995. F. 1848. jún. 13—16. 81 Uo. 1848. jún. 27. 172