Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben

Sándor olvasott fel. A nádor rövid beszéd kíséretében és nagy éljenzés közben vette át az emlékiratot. A sétatéren lakása erkélyén megjelent Batthyány Lajos miniszterelnök és Kossuth Lajos is, akiknek lelkes beszéd kíséretében Lukács Sándor adta át az emlékiratokat. Este a sétatéren a győriek zenekara általános tetszésnyilvánítás mellett magyar népdalegyveleget adott elő. A zeneszó hangjai mellett sokan táncra is perdültek. A győriek meg is hódították a pozsonyiak szívét s amint ruhájukról felismerték őket, rögtön hallani lehetett: Itt is egy győri — ez is egy csinos legény. így aztán sokan meghívást kaptak éjjeli szállásra is, de 150-en még mindig kénytelenek voltak a Redouteban földre szórt szalmán aludni.

33 A következő nap eseményeit a győriek viharos gyűlése vezette be, amelyen Tóth és Lukács jelentették, hogy Győrből gyorsposta érkezett, amelynek ők válaszképpen hazaérkezésükről is tájékoztatást adtak. A naplóíró szerint általános zűgolódást váltott ki, hogy válaszoltak anélkül, hogy a közösség véleményét kikérték volna. Lukács felállt egy asztalra és mentegetődzött, hogy nem volt idő mindkét parancsnokkal értekezni s különben is sietős volt a polgártársaknak üzenetet küldeni, mielőtt a nádor visszatérését vagy a király érkezését megvárhatták volna. Javasolta, hogy ebben a kritikus pillanatban, amikor a dolgok kimenetelét még nem lehet biztosan előre látni s ittmaradásuk az ügy további alakulására hatással lehet, maradjanak Pozsonyban mindaddig, amíg Bécsből biztos válasz nem érkezik. Általános „itt maradunk" kiáltás volt a válasz. Ezután Kálóczy és Lukács előterjesztették, hogy mivel már többen nem rendelkeznek a további költségek fedezéséhez szükséges készpénzzel, azért Zichy Ottó lakásán Lukács Sándornál a szükséges összeget igényelhetik és felvehetik. Délben megjött a nádor a hírrel, hogy a király kész jóváhagyni a nemzet követeléseit s este fél 6-kor Pozsonyba érkezik, hogy másnap berekessze az országgyűlést. A naplóíró szerint a polgár- és nemzetőrök pozsonyi gyülekezésé

1nek nem kis része volt abban, hogy az udvar ráállott a követelések teljesítésére. A nádornak ugyanis módjában állott a polgár- és nemzetőrség gyülekezésének hírét megerősíteni. Délután fél 5-kor a különböző alakulatok felsorakoztak a bevonulás útvonalán. A királyt és a királynét elkísérte Ferenc Károly főherceg és fia, Ferenc József is. A nagy fogadási parádé fél 8-ig tartott. A király a Viczay palotában szállt meg.

34 Végre felvirradt április 11, a törvények szentesítésének nagy napja is. 10 óra előtt a különböző városokból összesereglett mintegy 3 ezer polgár- és nemzetőr a prímási palota köré sorakozott fel, ahol a törvények szentesítésének és az országgyűlés berekesztésének kellett megtörténnie. Zichy Ottó parancsára a győriek a prímási palota lépcsőin és folyosóin helyezkedtek el. Fél 11-kor magyaros ruhában érkezett udvarhölgyeivel a királyné és a karzaton foglalta el helyét. Ezután a főhercegek jöttek, végül az apostoli keresztet vivő ÍNémeth püspök és a magyar minisztérium tagjai után a király, aki nagyon sápadtnak és lesújtottalak látszott. A király elfoglalván trónját, rövid magyar beszédet tartott: „A kedves magyar nemzet minden kivánataiban örömmel megegyezem, mert népem boldogulásában találom meg az én boldogságomat." A szavakra a nádor válaszolt. A szentesítés után felsorakoztak a polgár- és nemzetőrségek és 33 Uo. 1848. ápr. 9. Ugyanerről megemlékezik Szávay i. m. 318—320. Ugyanő közli az átnyújtott emlékiratok szövegét is. 34 Uo. 1848. ápr. 10. 11 Arrataona 161