Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben
elvonultak a prímási palota előtt, amelynek erkélyén a király, a királyné, a főhercegek és a magyar minisztérium tagjai állottak. Az egész felvonulást, mint a pozsonyi nemzetőrség parancsnoka, Zichy Ottó vezette. Elől a győriek haladtak zenekarukkal, majd a többi városok küldöttei, végül a bécsi diákok következtek ... A parádé után a győriek felsorakoztak a 3 zöldfához címzett vendégfogadó előtt, ahol a bécsi diákoktól zászlót kaptak emlékül. Az ajándékot német beszéddel Zichy Ottó köszönte meg. 2 órakor harangzúgás és- ágyúdörgés jelezte, hogy a király kíséretével elindult a Duna-part felé. Ez alkalomra a győriek ismét felsorakoztak és díszőrséget álltak a hajóállomás felé vezető útvonalon. Egy órával később azután hazaindultak maguk is. A Duna-part sok ezer embertől feketéllett. Ott voltak a többi városból felvonult fegyvertársak is és lelkesen megéljenezték a távozókat. Csak éppen pozsonyi polgárőrt nem lehetett látni. Nem csoda hát, hogy amikor a hajó elindult, egy-két goromba megjegyzés is elhangzott a győriek részéről a pozsonyiak felé. 35 Győrött ágyuk dísztűze és az otthoniak sokasága üdvözölte az érkezőket, akik mit sem törődve a 6 óráig tartó utazás fáradalmaival, zeneszóval és zászlók alatt a Főtérre vonultak, ahol Lukács Sándor egy asztalra állva beszédet mondott. Ebben beszámolt az országgyűlés ünnepélyes berekesztéséről és követeléseink jóváhagyásáról. Utána Rónay Jácint mondott imát, amelyben arról szólt, hogy mindenkinek térdreesve kell megcsókolnia a szent hazai földet, amely a törvények szentesítése révén most először szabad. Hálával kell gondolni mindazokra, akik ezt elősegítették. Most arra van szükség, hogy tartsuk távol tőlünk a széthúzást és így nyugalomban és békében élvezhessük eredményeink gyümölcseit. Végül kérte, hogy mindenki vonuljon vissza foglalkozásához és tisztelje a felsőbbséget meg a törvényeket. A bécsi diákoktól kapott zászlót a városháza erkélyére tűzték ki. 36 A naplóíró bizonyára a résztvevők általános véleményét tolmácsolta, amikor nem kis önérzettel vetette papírra, hogy a pozsonyi bajtársak legalább fél évszázaddal mögöttük kullognak. A győriek fess, életerős férfiak, akik szép uniformisukkal és fegyelmezett, de fesztelen és kellemes viselkedésükkel felülmúlták az esetlen pozsonyiakat és nagyszombatiakat. Ugyancsak nagy sikert aratott a győriek magyar dalokat és táncokat játszó zenekara, amelynek a sétatéren játszott dallamaira a legszebb pozsonyi hölgyek táncoltak. 37 * * * Alighogy végetértek a pozsonyi felvonulás eseménydús napjai, a városi patrícius réteg,illetve a megyei konzervatívok és a radikálisok között felújultak a közelgő tisztújítások és követválasztások körüli ellentétek, amelyekről a napló — természetesen tarkítva más események leírásával is — igen érdekes ismertetést ad. A szövegből azonban lépten nyomon kiviláglik, hogy a vitás kérdésekben a naplóíró általában a városi patrícius réteg pártján áll. Már a február 7-i megyei közgyűlésen, amelyet Dorner Ede alispán elnöklete alatt tartottak, heves összetűzés volt a radikálisok és a konzervatívok kö35 Cap. Cth. XI. N. 995. C. 1848. ápr. 11. 36 Uo. 1848. ápr. 12. 37 A győriek pozsonyi tartózkodásáról, színpompás felvonulásáról, majd hazautazásáról egy egykorú pozsonyi napló is megemlékezik. Pozsonyi városi levéltár. Annalen von Pressburg IV. kt. 49—59. 162
