Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben

8 órára Lukács Perlaky Király utcai háza elé hatalmas tömeget vonultat®tt fel, majd beszédet tartott a szabadságról és egyenlőségről, amelyet az összegyűlt tömeg számos „Éljen" kiáltással szakított félbe. A néptömeg, amely percről­percre növekedett, igen vegyes összetételű volt, nagyobbrészt azonban „prole­tárokból" állott. Végre elindult a menet, s fej fej mellett hullámzott a Király utcán, a Karmeliták terén és a Fehérvári utcán át, s a fejek felett fáklyák félelmes fénye és füstje terjedt szét. A menet élén néhány vörös csákós polgárőr haladt, mögöttük a zenekar felváltva a Rákóczi indulót és a Hunyadi indulót játszotta. A lobogók valóságos erdeje következett ezután, amelyeket fáklyahor­dozókkal körülvett hajóslegények vittek. A tömeg minden rangú népből, megyei hivatalnokokból, polgárokból, diákokból, ügyvédekből, napszámosokból, hajós­legényekből és proletárokból állt, s szünet nélkül énekelte a Fóti dalt. A menet visszatérvén a Főtérre, Lukács még egyszer szólt a néphez, majd a városháza előtt Keresztesy ügyvéd beszéde következett. A tömeg ezután a megye­háza elé, majd a külvárosokba vonult s mindenütt szónoklatok hangzottak el. 2. ábra. Az 1848 márciusi ünnepségeken sokszor énekelték Vörösmarty Szózatát s hogy a szöveget mindenki jól ismerhesse, nyomtatásban is meg­jelentették 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom