Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dányi D.: Győr polgársága a XVIII. század végén

III. sz. grafikon adatai A. győri polgárok kategóriái egyes foglalkozási ágakban 1743—88. (súlyozott értékek) %-ban Foglalkozási kategóriák Régi polgárok és polgárfiúk Egyéb győriek M. országi bevándorlók Külföldi bevándorlók Foglalkozási kategóriák 1. 2. 3. 4. I. 90,8 75,2 134,1 80,4 II. 90,8 140,1 104,9 66,1 III. 92,4 130,4 58,2 155,6 IV. 92,0 59,5 72,5 191,9 V. 92,5 51,5 91,7 176,1 VI. 99,9 76,9 51,8 189,8 VII. 37,0 47,6 87,2 217,5 VIII. 198,4 76,9 94,8 43,8 IX. 24,7 76,9 101,2 185,8 X. 66,1 146,9 94,7 97,3 XI. 36,2 125,0 83,3 159,6 XII. 74,6 30,8 117,4 157,9 XIII. 128,6 154,4 53,8 94,3 XIV. 144,4 114,1 93,6 58,5 arányuknál nagyobb mértékben töltötték be. Nem állítjuk, hogy ezek a súlyozott mutatók minden tekintetben összhangban állnak a magyar ipar fejlődéséről alkotott nézeteinkkel, de sok vonatkozásban — említett korlátaik ellenére is — belehelyezhetők az általános képbe és Győr fejlődéstörténetét is igazolják, így például elfogadható, hogy a külföldi bevándorlók első sorban a felsorolt iparágakban nyomultak előtérbe, különösen a textil, építő- és bőriparban, de a hazai ízlés, valamint a mezőgazdasági ingatlannal összefüggésben álló foglalkozásokban háttérbe szorultak. Kevésbé érthető, hogy a legmobilabb tőkésfoglalkozás a kereskedelem, nem tartozik kiemelkedő kategóriájukhoz. Hazai bevándorlóink egyes iparágakban betöltött szerepe igen következetesnek látszik. Győrben és környező piacán a falusi szabó, szűcs, molnár és szitakészítő bizonyosan versenyképesebb volt, mint külföldi mestertársai. Végül igen jellemző, hogy a győriek, de különösen a régi polgárok és polgárfiúk elsőbbsége, az „ad oeoonomiam" foglalkozásokban emelkedik ki. Nem volna teljes az összefüggések megközelítése, ha megfeledkeznénk arról, hogy a származási hely, a polgári rang megszerzésének jogcíme és a foglalkozás bonyolult összefüggésében egy-egy polgár nem azonos értékű elem, még akkor sem, ha foglalkozásuk azonos. Vagyon és jövedelem, valamint egyéb tényezők együtthatóit is be kell állítanunk ebbe a társadalmi modellbe. A további mélyebb elemzés alapjaként azonban részletesebb kutatást és gazdaságstatisztikai módszereket kell kidolgozni. Adataink és arányaink összefoglalásaképpen megállapíthatjuk, hogy a győri polgárság arányát és struktúráját jellemző számok beilleszthetők a magyar társadalom fejlődéséről alkotott ismereteinkbe és így nem kell a győri adatokat speciális, helyi viszonyok visszatükröződésének minősíteni. 130