Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dányi D.: Győr polgársága a XVIII. század végén

Nem kétséges ugyanis, bogy a városi polgárság jelentőségének, gazdasági és társadalmi súlyának növekedése jól összeegyeztethető a város falain ibelüli arányuk összezsugorodásával. A gazdasági potenciál növekedése, még a céhes keretek között is feltételezte a kisajátítás egyre nagyobb mértékét. Végső soron tehát, ez a magyarázata annak, hogy a polgárok számának növekedési ütemét jóval meghaladta a nem polgárok számának növekedési rátája. Nem volna azonban helyes ha ezt a folyamatot — a korabeli viszonyok között — negatív előjellel látnánk el és ezeknek az arányoknak módosulását nem a fejlődés egyik motívumaként értelmeznénk. Ugyanakkor azonban az is nyilvánvaló — és ezt adataink is érzékeltetik — hogy ez az átalakulás, még ha más nemzetekhez mérten kisebb és lassúbb ütemű volt is, nem zajlott le zökkenők, belső feszültségek nélkül. Például feltételezhető, hogy az „egyéb győriek" egyre csökkenő részesedése a polgárjog elnyerésében feszültséget váltott ki a társadalomban. Nem bizonyos, hogy a polgárság keretein kívül álló tömegek általános elszegényedésével magyarázható ez a tendencia; lehetséges, hogy egyre magasabb követelményeket támasztottak a polgári státus elérésére és ezzel fokozatosan csökkentették a kis kézművesek, kereskedők bekerülésének valószínűségét a polgárság közé. ; i A győri polgárság összetétele jól jellemzi az egész magyar polgári társadalom struktúráját. Nagy részük kis jövedelmű iparos és kereskedő, faluról bevándorolt kézműves, távoli országból ideérkező vándorlegény, aki beházasodott a győri családokba, vagy korábban éppen zsoldos-katona. A legelőkelőbb, legvagyonosabb polgárok nem az iparos-mesterek közül kerülnek ki, hanem a mezőgazdasággal, állattenyésztéssel összefüggő iparos-kereskedő, kupeckedő rétegből. Ráadásul a XVIII. század második felében úgyszólván minden második polgár idegenként települ a városba. Nyelve, kultúrája, politikai nézetei, emberi magatartása valószínűleg magán hordozza korábbi állapotának, tartózkodási helyének jellemzőit, és valószínűleg alig érti és érzi a magyar társadalmi és politikai fejlődés problémáit. A győri adatok magukban hordozzák tehát az egész magyar polgári társadalom későbbi fejlődésének nehézségeit és ellentmondásait. Dányi Dezső 8« 131