Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Dányi D.: Győr polgársága a XVIII. század végén
foglaló mutatók kidolgozását. 17 Közvetett módon, példaszerűen kell tehát megmutatnunk a meglevő vagyon és jövedelemkülönbségeket. A győri polgárság közel egyharmadának, azaz az iparos-kézműves polgárság felének lakóházán kívül alig volt egyéb ingatlan vagyona és más polgári rétegekhez képest szerény jövedelme lehetett. 6. A polgárok vagyoni és jövedelmi viszonyai néhány iparágban 1783—84-ben* * Házzal rendelkező iparosok Ebből Iparág Házzal rendelkező iparosok szántóval rendelkezik egy háztartásra eső szántó pozsonyi mérő kerttel rendelkezik egy háztartásra eső kert Döl egy háztartásra eső jövedelemadó D. F. Bőripar Élelmiszer ip. Építőipar Faipar Fémipar Textilruhaipar 77 29 22 16 31 73 2 3 2 2 4 12,5 19,0 35,0 23,0 16,0 2 6 3 2 2 48 166 932 683 1026 3.15 2,87 4,63 5,84 7,04 5,06 összesen : 248 13 20,1 15 487 4,47 * A Majorok nélkül. A céhek keretei között a kézművesek jelentős részének nem nyílott lehetősége mezőgazdasági ingatlannal gyarapítani vagyonát. A felsorolt iparágakban csak minden huszadik polgárnak volt szántóföldje, vagy kertje. Ezek a földbirtokok pedig még a korabeli mezőgazdasági technika mellett is meghaladták a kiegészítő gazdaság feltételezhető mértékét és a teljes kétlakiságot, vagy pedig a mezőgazdasági jövedelem elsőbbségét jelzik. Ha a szántó-területtel nem rendelkező iparosok átlagos jövedelemadóját is kiszámítjuk, akkor ez úgyszólván minden iparágban kisebb, mint a mezőgazdasági ingatlant is művelőké. Lehetséges, hogy a két tényező közötti tényleges közgazdasági összefüggés korrelációs együtthatója a mezőgazdaságból származó többletjövedelem ipari tőkévé — akár raktárkészletté — való átalakulását ragadná meg, vagy pedig megfordítva. De az is feltételezhető, hogy az adóstatisztikák ki nem küszöbölhető tulajdonságával találkoztunk. Az adóösszeíró szubjektív ítéletével, aki az összetettebb vagyont, nagyobb jövedelemmel párosította. Egyébként az adókönyvekből az is beigazolható, hogy a borméréssel foglalkozó iparos műhelyét (ab opificio), 17 Utalok itt Balázs Péter ilyen szempontból igen értékes tanulmányának megállapításaira és módszereire, amelyek megfelelő alapot szolgáltathatnak különböző korok adóösszeírásainak összevetésére. 18 A vagyoni és jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatok „Repartitio Quanti Contributionalis Liberae ac Regiae Civitatis Jauriensis pro Anno Militari 1783/84" c. forrás (GyÁL) feldolgozásából származnak.
