Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dányi D.: Győr polgársága a XVIII. század végén

vagy a borméréssel is megadóztatott kereskedő üzletét (à questu) magasabb adótételekkel róttak meg, mint tiszta iparos-profilú társaikét. 7. Kettős foglalkozású polgárok vagyona és jövedelme 1783—84-ben Házzal rendelkezik Ebből Foglalkozás Házzal rendelkezik szántóval rendelkezik egy háztartásra eső szántó pozsonyi mérő kerttel rendelkezik egy háztartásra eső kert Dől egy háztartásra eső jövedelemadó D. F. Bor mérőiparos Bor mérőkereskedő Kettős foglalkozású 36 31 23 11 10 6 17,0 18,1 28,6 8 13 9 426 622 741 8,45 10,75 17,13 összesen: 90 27 20,0 30 605 11,46 A kereskedelem tőkeakkumuláló erejének tudható be, hogy úgyszólván minden harmadik „iparos-kereskedő" mezőgazdasági ingatlanra tett szert. Meglepő azonban, hogy ezek a gazdagabb polgárok sem szereztek nagyobb mezőgazdasági ingatlant, mint az előbb említett szegényebb iparos társaik. A felsorolt példák a polgárság vagyon és jövedelemnagyság szerinti megosztottságát kívánták bizonyítani. De egyszersmind azt is érzékeltették, hogy ez az osztály nem kis arányban szegénynek ugyan nem mondható, de igen szerény anyagi alapokkal rendelkező elemekből állt. 2. Polgár jogcím és származás A polgárság tagozódását, összetételét csak részben világítják meg vagyoni, és jövedelmi viszonyait példázó adatok. Szerkezetének másik igen lényeges vonását a korábbi társadalmi állás és a lakóhely ismerete tartalmazza. Nem lehet közömbös egy társadalmi réteg megítélésében, hogy kiegészülése, felfrissülése milyen mértékű és milyen elemekből állt. Szerencsénkre a győri Polgárkönyv feljegyezte mind a két tényezőt. Az általunk vizsgált időszak adataiból, 1743— 1788. évekből az állapítható meg, hogy a) a bevándorolt elemek nagyobb részét képezték a polgárságnak, mint a helybeli születésűek, vagy helybeli lakosok és hogy b) a győriek közül mintegy a felének — 400 lakosnak — már korábban is polgári statusa volt és 1743. után ezt újra elismerték, illetve mivel polgárok gyermekei voltak, ilyen jogcímen nyerték el társadalmi rangjukat. Negyvenöt év alatt a polgári rangot viselők között csak 20 % került ki a polgári rendből, a győri polgárság 80 %-a más osztályokból bekerült réteg volt. Sajnos azt nem tudjuk megállapítani, néhány szórványos eset kivételével, hogy a bevándoroltak korábbi lakóhelyükön milyen társadalmi osztályhoz tartoztak. A falusi bevándorlók nagy száma azonban azt sejteti, hogy nagy részük korábban sem volt polgár. 120