Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Katona I.: Adalékok a nyugatmagyarországi anabaptisták történetéhez

például Kanizsán, az uraság szőlőjében és pincéjében tevékenykednek, hogy megjavítsák a borok minőségét és megállapítsák a „büdösödés" és ecetesedés okát. Emellett gyakran megfordulnak a Nádasdyak lékai, keresztúri, és sárvári várában is. Túlnyomórészük ónműves, de van közöttük ács és kőfaragó is. A Nádasdyak szerették és megbecsülték őket és saját uradalmaik gazdasági fellendülését szem előtt tartva, nem törődtek a Habsburgok által a magyar törvényhozásra oktrojált, tiltó rendelkezésekkel, melyek már ekkor, 1548-ban előírták az anabaptisták kiűzetését. Ekkor folyik a lékai vár építése, megerősítése. A sokrendbeli mester mellett — mint a Nádasdy mássiliákból és számadáskönyvekből kitűnik — találhatók habánok is.

4 Nemcsak ácsmunkákat végeztek — melyekért 1548-ban 8 tallért vettek fel-, hanem az ón, asztalos és pintér munkákat is ellátták, sőt, az 1556-ban Sopronban emelt „mola boaria"-hoz hasonlóan, 1559 körül Lékán is készítettek egy szárazmalmot. A Nádasdyak sopronhorpácsi birtokain pedig kovácskodó habánokkal találkozhatunk 1559-ben.

5 A habánok 1562-ig, Nádasdy Tamás haláláig szerepelnek Nyugat-Magyarország váraiban, városaiban, falvaiban. A nádor halála után, Nádasdy Ferenc idejében viszont már nem említik őket a források. Az Országos Levéltár számos adata tanúsítja, hogy a XVII. század negyvenes, ötvenes éveiben — a soproni jezsuiták fellépésekor — ismét meg jelennek az Esterházyak uradalmaiban. A XVII. század közepetáján Nyugat-Magyarország vezető főurainak (Batthyány Ádám, Nádasdy Ferenc) katolizálásával egyidőben, vagy röviddel azután, — megindul a habán kollektívák szétszóródása. A Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva által 1622-ben Szalonokon, Németújváron és Rohoncon letelepített, majd virágzásnak induló habán kollektívák is felbomlanak

6 és az egyes mesterek különböző dunántúli főuraknál tűnnek fel. Az egyik, korábban a Batthyányaknál levő újkeresztény ácsot a pápai birtokos, Csáky László fogadja magához 1644-ben,

7 és foglalkoztatja a vár újjáépítésénél.

8 A nyugatmagyarországi főurak közül Nádasdy Ferenc sárvári udvarában is találunk 1644-ben újkeresztényeket

9 s 1649-ben ugyanígy az Erdődyeknél is.

10 Az Esterházyak közül míg Pál a későbbi nádor és herceg 1660 körül az anabaptisták kiutasítását javasolja,

11 zadában. Zenetudományi tanulmányok VIII. 694. 1.) sem hal el, hanem tovább fejlődik és egészen a közelmúltig virágzik a fazekasipar, Payr ezt a Nádasdy levelekben levő adatokból kiindulva a habán kerémia ösztönzésének tulajdonítja. Adatait Krisztinkovich is magáévá teszi anélkül, hogy a Nádasdy levéltár missiliáit mélyrehatóan áttanulmányozta volna. Az újkeresztény „üvegesek" sem hutások, hanem csak ablakjavítók voltak. A Batthyány birtokokon 1622-ben letelepedett új keresztények között sem találhatók üvegkészítők. Tagadhatatlan, hogyg az anabaptisták 1635-ben valóban kérnek ónt Esterházy Miklóstól, de ezt aligha használhatták kályhakészítéshez, hanem sokkal inkább ablaküvegek befoglalásához. A fehér mázhoz használt ólomoxidot nem a költséges ólomfémből nyerték, ha egyáltalán a kályhakészítéshez szükségük volt erre. A meszes alapanyagú agyag ugyanis a sómáz puszta alkalmazásával is fehérszínű mázt eredményezett. Ezért a Szalonokon és Németújváron működő újkeresztény kályhások az égetéshez rendszerint kősót használnak. (Katona Imre: Egy habán tál Veszprém megyei vonatkozásai. Kézirat). 4 MOL. Nádasdy lt. Számadások II. 900. 5 MOL. Kam. lt. Nádasdy lt. B. 1558. Számadások, 168/b. 6 A telepítésre lásd: A. J. F. Zieglschmid: Die älteste Chronik der Hutterischen Brüder (New York, 1943), 758. 7 MOL. Batthyány es. lt. Tiszttartókkal való levelezés 201. 8 MOL. NRA. Fase. 826. no 21. 9 MOL. Kam. lt. Nádasdy lev. (rak. sz. B 1563) 852. 10 Bpest Ráday lt. Jerney gyűjtemény XX. k. 122. 11 MOL. Esterházy es. bpesti hitb. lt. Pál nádor iratai: 7101 sz. 100