Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Katona I.: Adalékok a nyugatmagyarországi anabaptisták történetéhez
ADALÉKOK A NYUGATMAGYARORSZÁGI ANABAPTISTÁK TÖRTÉNETÉHEZ (A győri jezsuiták harca ellenük 1761-ben) Győr, a XVI— XVII. században már virágzó polgárváros. A királyi Magyarország legszélsőbb végvára, a királyi hadak többszöri gyülekező helye. Sopronhoz hasonlóan, bizonyára már korán megismerkedett a kitűnő portékáiról — nemcsak fajanszairól, hanem késeiről, bőreiről, elefántcsont-faragásairól, szőtteseiről — híres újkeresztény iparosokkal. A győri várba a XVII. század elején mindenki bemehetett, nemcsak a rácok, zsidók, hanem az anabaptisták is, csak a luteránus pap nem. „Judaeis, Rascianis, Anabaptist et aliis omnibus absque descretione religionis". 1 A század közepén, különösen a jezsuiták hatására, országos mozgalom indul az anabaptisták kiűzetésére, melyhez a jezsuita prímás, Pázmány Péter adta meg az indítást az 1636-ban megjelent, Prédikációk című könyvében. Pázmány azért támadja az anabaptistákat, vagy másnéven „visszakeresztelkedő"-ket, mert, mint ahogy' „régen egyebek", úgy ők „is azt állatták, hogy keresztény embernek nem szabad vitézkedni és hadba menni" ... „Ez nemcsak eretnekség — írja Pázmány —, hanem országárulás. Mert Szent Pál írja, hogy az Isten szentjei, úgymint Ábrahám, Mózes, Józsue és a sok istenfélő királyok igaz hit által országokat győztek, hadakban vitézül forgolódtak, ellenségek táborát felverték. Krisztus urunk is, a százados vitézzel szólván, dicsérte hitit, de nem kívánta, hogy a vitézkedést elhagyja." 1641-ben az 1548. évi 2. és az 1556. évi törvény 26. artikulusára hivatkozva az országos akciókhoz kapcsolódva a soproni jezsuiták is erőteljes támadást indítottak a megye és a város területén élő anabaptisták ellen. 2 A habánokkal, vagy anabaptistákkal már a XVI. század közepén találkozunk Sopronban, Sopron környékén és Nyugat-Magyarország megyéiben, így Vasban és Zalában. Különösen a Nádasdyak tartották nagyra szakértelmüket és vették igénybe munkájukat, mint ezt Péchy Márton és Szele Jakab familiáriusok 1560-ban Nádasdy Tamáshoz írt leveleiből is megtudjuk. 3 Ebben az évben 1 Katona., História eritica R. H. XXX. 127. 2 MOL. Kam lt. Acta Jes. Coll. Sopron Fase. 2. Fol. 228—226. Num. 33. 3 MOL. Kam lt. Nádasdy lt. Miss. Péchy Márton, Kanizsa. 1560 febr. 29., valamint Miss. Szele Jakab Kanizsa, 1560 ápr. 4. — Az új keresztények csak az 1590-es évektől foglalkoznak fajanszkészítéssel. Az a Payrnál található (A soproni ev. egyházközség története. 91. 1.), a Nádasy birtokokon tevékenykedő habánokra utaló adat nem bizonyítja azt, hogy az ácsokon, kádárokon, asztalosokon kívül fazekasok, kályhacsinálók és üveggyártók, stb. vannak közöttük. A hivatkozott Nádasdy levelekből ugyanis kitűnik, hogy szó sincs ezekben az évtizedekben ilyen foglalkozást űző újkeresztényekről. Az 1930-as évekig általános volt az az irányzat a kerámia-történetben, hogy a XVIII— XIX. sz.-ban virágzó fazekas manifacturák, műhelyek és az egykori habán kerámia-műhelyek között kontinuitás van. Miután a Sopronhoz közeleső Csáván — az Esterházyak minden igyekezete ellenére (Katona Imre: Fertőd Haydn szá7* 99
