Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Christian-J. Guyonvarc’h: Arrabona, Arabo-, Aravisci. Notes sur un toponyme celtique de Hongrie

hogy a Sequanus-ők a Szajnának, Sequana, köszönhetik nevüket, sem hogy a Rauricus-ok a Ruhrtól, Raura, vetlek nevüket. Tehát majdnem, biztosra vehetjük, hogy Arrabona város nevét a folyótól nyerte és hogy az araviszkuszok neve ugyanebből a tőből alakult. Az -ona képző, ha majd alapos vizsgálatnak vetik alá, bizonyára csak megerősíti ezt a megállapítást. Azonban a velszi araj létezése, amely jelző nem csak folyót jelent, nagy óvatosságra int a származás meghatározásánál. Ez a szó a szigetlakók szókincsének élő készletéhez tartozik és ezáltal csak nehezen szol·* gálnat bizonyítékul egy kontinentális, a kelták érkezése előtti folyónév tövének továbbéléséhez. Nem állítjuk, hogy az arabo tő kelta és csakis kelta, de csak a kelta nyelvből ismerjük és csak ennél az egy nyelvészeti ágnál akad meg a konkrét adatokon nyugvó összefüggő magyarázat.

1 Christian-J. Guyonvarc'h (Rennes, Franciaország) * * * ARRABONA, ARABO-, ARAVISCI Notes sur un toponyme celtique de Hongrie Le nom antique de la ville hongroise de Győr: Arrabona est attesté par plusieurs sources: Notifia Dign. Occ. (Pann. I) 34,4: Arrabona; 5 Arrabona; 15 Cuneus equitum stablesianoruni, Arrabonae; 16 Equités pramoti, Arrabonae; 27 Praefectus legionis decimae quartadecirnae gemiwarum militum liburnariorum, Arrabonae; Itinéraire d'Antonin 246,3; 263,1; 267,10 Arrabona; Table de Peutinger Arrabo(na?), Arrabone, cf. Itin. d'Ant. 261,8: Arrabone et Anonyme de Rávenne IV, 19: Aravona (Holder, AUceltischer Sprachschatz I, 170 & 220). La forme est constante. On serait tenté, dans l'immédiat, de couper le mot en Arra-bona pour voir commodément dans -bona la „ville" existant déjà dans Vindobona ou Equabona. Mais si Arro-, comme dans Arrotrebae (Holder I, 219) peut se ramener â *ad-ro-, arra- ne rappelle rien en celtique. Du reste les sources permettent d'éviter la méprise. Il faut partir, dans l'explication étymologique, de la Table de Peutinger: Arrabo flumen et de Ptolémée II, 11,3: Ποταμού, δς καλείται Άραβών (41°—47° lu'

) ; 14,1: Μέχρ' της κατά τον Άραβώνα πόταμου εκτροπής (41°—47° 40') ; 15,5: Άπό της εκτροπής τον Άραβώνος πόταμου . . . Μετά τον Άραβώνα ποταμον. Quelques anthroponymes sont déterminants: Arabonius dans une inscription de Lambèse CIL VIII 2564, 2, 108; peut-être la forme simple Arabus CIL II 3183 à Valera de Arriba (Espagne), XII 4872 dans le Languedoc; XIII 966, 967; 10001, 47; Arablia à Trêves, forme peu claire et certainement tardive; Arabu(n), gén. Araburnis: CIL III 4367 à Győr (cf. Holder I, 170—171 et III, 648). La précaution élémentaire est de ne pas confondre le thème celtique avec l'adjectif latin arabus „arabe" comme dans CIL VI 12281: Arabia Firma Venus Afra, et c'est la raison pour laquelle 1 Nem volt szándékunkban itt az ara- elemet, amely gyökér vagy képző, tanulmányozni. Ezt általában prekeltának tekintik, erre nézve azonban a vélemények nagyon megoszlanak és a kutatás mai állása szerint nem nyújtott semmilyen pozitív vizsgálati elemet. Erre vonatkozólag utánanézhetünk a következő munkákban: Holder I, 170 és III, 647-en kívül, d'Arbois de Joubainville, Les premiers habitants de l'Europe II, 133—152, A. Dauzat, Noms de lieux, 196. skk., Revue des Études Anciennes XXVIII, 163. skk. es Toponymie française, 131 skk.

k Francis G. Diack, Placenames of Fictland. Revue Celtique XXXVIII, 116—117, J. Hopfner, Das keltische Ara in Flussnamen, 25. Jahresbericht des Privatgymnasiumis zu Feldkirch, 1915 (amelyről nem szerezhettünk tudomást), C. Juliién, Histoire de la Gaule I, 113. ο., 7. jegyzet, és végül Max Förster, Der Flussname Themse, 408, ο. 96