Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Uzsoki András: Bronzkori temető Mosonszentmiklós–Jánosháza-pusztán
peremű edényváltozatok sima felülettel (VIII. t. 4), vagy kettős bekarcolt vonaldíszítéssel (VIII. t. 5). Ide soroljuk az S profilú, ívelt nyakú hasas vázaszerű fazekat, melynek két füle van a nyak és a váll találkozásánál s egyetlen példány (XVIII. t. 7). Edényfedők. A mészbetétes kerámia egyik jellegzetes edényfélesége, a Mosonszentmiklós-jánosházapusztai temetőben is a leggyakrabban előforduló típusok közé tartozik, a leletanyagnak mintegy 10 %-át alkotja. Az edényfedők alakja és díszítése nagyon változatos. Finoman iszapoltak, színük általában sárgás, ritkán szürke. Felületüket gazdag mészbetétes díszítés tölti ki, peremükön szinte kivétel nélkül kis fül van. Vannak kúpos, csonkakúpos és gömbhéj alakúak; szájnyílásuk kerek, ritkán ovális. A 'mészbetétes díszítés kétféle szerkesztésben található: körkörös vagy kereszt elrendezésiben, de a kétfajta szerkesztési mód együtt is előfordul. A legegyszerűbb edényfedő a kúpos, alig kihajtó peremű (I. t, 12), vagy a behúzott peremű (III. t. 12), ezek ritkák és díszítetlenek. A körkörös elrendezéssel díszített példányok általában öblösek, ennek oka az lehet, hogy ilyen díszítés csak magasabb kúp profilján érvényesül (XV. t. 1—7, XVI. t. 1). Motívumuk a körkörös vonal, a tűzdelt technikás és tekercselt pálcikás módot utánzó vonal, a köröcske, pontos köröcske. A szájperem legtöbb esetben kihajlik, a legkúposabb példányoké nem (XV. t. 5, XVI. t. 1). A keresztelrendezéssel díszítettek általában sekély öblűek. Az egyszerű keresztirányú vonaldíszítés (XV. t. 8, XVI. t. 3) néha a körkörös változattal együtt található (XV. t. 5 és 6, XVI. t. 2). A díszesebb, keresztelrendezésű mintás edényfedőket pontos köröcskék, köröcskecsoportok (XVI. t. 4, 5 és 7, XVII. t. 4 és 5) vagy tekercselt pálcikás technikát utánzó motívumok díszítik (XVII. t. 1 és 2). Egyedüli példány egy gömbhéj alakú edényfedő, kihajló peremmel, oldalán kicsi fülecskével. Keresztelrendezésű díszítésben a négy cikkben fésűalakú dísz (rojtdísz) van (XVIII. t. 3), melv már az egyik legdíszesebb vázánk füzérdíszének végén jelentkezett (v. ö. XVIII. t. 6). Az ovális edényfedők ritkák, laposak, díszítésük keresztirányú elrendezésű (XVII. t. 7, XVIII. t. 1 és 2), s található közöttük fülnélküli, bütyökkel ellátott példány is (XVII. t. 3). A leletanyagban van egy fülnélküli, szabályos csonkakúp alakú edényfedő, egyszerű küllős díszítéssel, peremén egymással átellenben két lyukkal (XVI. t. 6). Függesztős edény fedője volt, a lyukak a tartózsinór átfüzésére szolgáltak. Az edényfedők díszítésére még meg kell jegyeznünk, hogy a kihajló peremet a mészbetét áltálában széles sávban díszíti, s néha a peremet félkörös végű szerszámmal, tűzdeléssel tették alkalmassá a paszta jobb tapadására. Miniatűr edények (gyermekjátékok). Nagy számban kerültek elő a sírokból, s nem egy esetben a kalcinált csontokból meg lehetett állapítani, hogy kisgyermek sírjaiban voltak. Legjobban igazolja ezt a 8. sír, melyben egy korsó, edényfedők és egy állati csont társaságában tálacskában elhelyezett csörgő 12 volt a hamvakon (1. ábra). A nagy edények majdnem minden típusát képviselik a miniatűr edénykék. így megtalálhatók a korsók változatai (XIX. t. 2—9) egyszerű és díszes kivitelben, a tölcséres nyakú edény kicsi mása gazdag mészbeté12 Ságváron került elő korsó alakú csörgő: Tompa F. f 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. Bericht ... 1934—1935. 79., Tai 25. 5., v. ö.Patay P.. Frühbronzezeitliche Kulturen in Ungarn. DissPann ser. II. 3. (Bpest, 1938) 57., Taf. VIII. 8. 82
