Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Merényi László: Háború-ellenes mozgalom Győrött az 1912/1913. évi Balkán-háború idején
HÁBORŰ-ELLENES MOZGALOM GYŐRÖTT AZ 1912/1913. ÉVI BALKÁN-HABORŰ IDEJÉN 1912 októberében kitört az első Balkán-háború. Szerbia, Bulgária, Görögország és Montenegro igazságos, felszabadító harcot vívtak a feudális török szultáni zsarnokság ellen. A hősiesen küzdő balkáni országokat azonban az a veszély fenyegette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hátbatámadja őket. Bécs finánctőkés, nagybirtokos és katonai körei a félsziget megszerzésére törekedtek, s ennek érdekében kardcsörtető politikát folytattak az 1912 13. évi balkáni háborús időszakban. Magatartásuk gyakran fenyegetett világégés kirobbantásával. Terveikben készségesen segítette őket 1912 október és 1913 május között a Magyarországon hatalmat gyakorló Tisza—Lukács-féle munkapárti kormányzat. Háború veszélye fenyegette több alkalommal hazánkat e kilenc hónapos időszak folyamán. Ezzel szemben természetszerűen létre kellett jönnie Magyarországon a lakosság nagyarányú tiltakozó mozgalmának. A munkásosztály kezdeményezésére és vezetésével (kispolgári, középburzsoá, középbirtokos, értelmiségi és paraszti csoportokkal együttműködve) széleskörű hazafias összefogás jött létre a béke érdekében. Bár e gyűlések, tüntetések és egyéb megnyilvánulások önmagukban természetesen nem tudták volna megakadályozni a háborút (melynek elmaradása ekkor a nagyhatalmak készületlenségére vezethető vissza), jelentőségük mégis nagy, mert megmutatták népünk szembenállását az imperialista vérontás terveivel. 1 A háborúellenes mozgalom hazánkban 1912 október és 1913 május között kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan tevékenykedett, de 1912 végétől kezdve egyre csökkenő aktivitással. Győr város és megye lakossága is kivette részét a békemozgalomból. Ez a vidék 1912-ben már az ország iparilag legfejlettebb területei közé számított. Győr gyártelepei jelentős számú munkást foglalkoztattak. Ez éreztette hatását a proletariátus mozgalmára is. Erős szociáldemokrata szervezetek tevékenykedtek Győrben. A megyében ugyancsak számottevő szerepet játszott a J.usth—Károlyiféle polgári baloldali „függetlenségi és 48-as párt" is, melynek tömegbázisát a kispolgárság, az értelmiség, a birtokos parasztság és a diákság alkotta. Győr vármegye törvényhatóságában a polgári ellenzék — más ellenzéki csoportokkal együtt — kisebbségbe szorította a kormány híveit. Az említett tények mutatják, hogy Győr az ország „baloldali vidékei" közé tartozott. Mikor 1912 október elején a közvetlen háborús veszély első hírei megérkez1 Az 1912/13. évi háborúellenes mozgalmakkal bővebben a szerző foglalkozik kandidátusi disszertációjában. Ez kéziratként megtalálható a MTA Történettudományi Osztályán. 22 : 339
