Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Merényi László: Háború-ellenes mozgalom Győrött az 1912/1913. évi Balkán-háború idején

tek a Balkánról, országszerte nagy lett a közvélemény nyugtalansága. Ez Győrben is éreztette hatását. „Nekünk nem kell háború!"

2 —ez lett az általános vélemény az ellenzéki táborban. Mikor pedig október 6-án az egész ország területén nagyarányú szociáldemokrata megmozdulásokra került sor a béke érdekében, — ennek megvolt a maga megfelelő visszhangja Győrben is. Október 6-án Győrben majdnem ezer főnyi tömeg vett részt a szocialisták békegyűlésén. A szónok a helyi munkásmozgalom régi harcosa Horovitz Gábor volt. Beszédében a szociáldemokraták nevében tiltakozott a háború ellen, és kifejezést adott annak az álláspontnak, miszerint az államok közötti konfliktusok ügyét „nemzetközi döntőbíróság elé kell utalni."

:i A jelenlevő munkások körében különösen nagy tetszést aratott a beszédnek az a része, amikor a szónok az 1905-ös orosz forradalom emlékét idézte fel. (Hét évvel előbb történt ez s a győri munkások tudatában elevenen éltek a róla szóló hírek.) „Heves szónoklatában — a rendőri jelentés szerint — arra figyelmezteti a legfelsőbb fórumon levőket, nehogy háború esetén a haderő nagy részét itthon kelljen hagyni rendet csinálni, mint Oroszországban történt.'"' E meglehetősen pongyola hatósági megfogalmazás azt kívánta kifejezni, hogy az előadó az 1905-ös oroszországi eseményekhez hasonlóan, belső forradalommal fenyegette az uralkodó köröket, ha vérengző háborúba sodornák hazánkat. „Ne háborúskodni akarjon az ország — állapította meg Horovitz — hanem teremtsen itthon békét és jólétet." Ez utóbbi kitétele arra vonatkozott, hogy vessenek véget a Tisza—Lukács-féle önkényes törvénytipró intézkedéseknek. A tömeg dörgő tapsa fogadta a szónok bátorhangú beszédét, különösen annál a résznél, amikor jogot követelt a munkásoknak; „ha enélkül osztják ki a manlichereket, akkor gondolkodni fognak, hogy hova lőjenek." Nyílt fenyegetés volt ez is a hatalmon levők felé. A győri szocialisták e merész, forradalmi hangulatú gyűlésén fontos határozatot fogadtak el. Ebben „tiltakoznak a háború ellen, s a diplomáciát teszik érte felelőssé, mert ez ellenkezik a magyar nép akaratával, s ez nemcsak az emberiség nagy javai elleni merénylet, hanem ezzel akarják meghiúsítani a jogfosztottak törekvésének sikerét is."

5 A határozat helyesen állapította meg, hogy az uralkodó körök háborús terveinek hátterében nemcsak más népek leigázására irányuló elgondolások rejlenek, hanem az a cél is, hogy az egyre erősödő belső válságot ily módon vezessék le. Alig egy nap telt el a győri munkások bátor megmozdulása után, s a kormányzatot újabb pofon érte ebben a városban. Október 7-én ülést tartott Győrmegye közgyűlése, hol a Justh-féle baloldali függetlenségieknek komoly befolyásuk volt. Ez alkalommal tárgyalták — akárcsak akkoriban országszerte sok törvényhatóságban — azt a fontos kérdést, hogy bizalmat szavazzanak-e a törvénysértő Lukács-kormánynak vagy sem? Bár a vármegyei közgyűlés „állandó választmánya" munkapárti többségű volt, s ez hajlandó lett volna természetesen a kormányt támogatni, — a közgyűlésen azonban mások voltak az erőviszonyok. Az október 7-i ülésen heves vita alakult ki. Miután a Justh-pártiak mellett az Apponyi-féle nagybirtokos ellenzéki párt hívei is a munkapárti minisztérium 2 GyN 1912. október 3. 3 Országos Levéltár Belügyminisztérium Rezervált Anyaga (a továbbiakban: OLBMR) 1912/825. sz. 4 Uo. 5 Uo. 340