Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Sáry István: Szigetköz vasútépítési tervezetének története

fogadta a tervezet megvalósításának gondolatát. Az elért eredmények, és az öszszeköttetések révén biztosított egyéb támogatások birtokában Egyesy a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz benyújtotta előmunkálati engedély kérelmét. Az 1903. május 17-én kelt kereskedelemügyi miniszteri leirat az alábbi vasúthálózat előmunkálataira adott egy évre engedélyt: ,,... moson-magyaróvári keskenyvágányú motoros üzemű h. é. vasút kiegészítéseként, Mosontól a dunántúli h. é. vasutak Moson-Szt.-János állomásáig, esetleg e vonalból kiágazólag, ugyancsak a dunántúli h. é. vasutak Moson-Szolnok állomásáig, továbbá Magyar Övártól Halászin át Rajkáig és Halászitól Révfalun át a m. kir. államvasutak „Győr" állomásáig .. ."* Ha a mai Győr megye térképén végighaladunk a leírt útvonalon, azt tapasztaljuk, hogy a tervezet három helyen; Magyaróvár, Rajka és Győr irányában kívánta túllépni Szigetköz határát. Ezzel az eddig teljes elzártságban levő lakosság a helyi közforgalom megoldásán túl közvetlen kapcsolatba került volna a Budapest—Bécs, Pozsony felé vezető fővonalakkal és a tőle délnyugatra fekvő dunántúli községekkel. A gazdasági, társadalmi fellendüléshez az adott időben ennél jobb megoldás nem kínálkozhatott. A terv bár reális szükségleteken alapult, mégis nem egy kivitelezési nehézséget rejtett magában. Különösen a Győrrel való összeköttetés okozott nagyobb műszaki problémát. Eddig ugyanis Szigetköz közlekedési eszközei nagyobb rakománnyal csak a Révfalu-Győrszigetet összekötő közúti fahídon keresztül közelíthették meg Győrt. Révfalu és Győr között közvetlenül csak gyalogos forgalom bonyolódhatott le egy erre a célra épített kisdunai fahídon. A vasút vonalvezetése viszont erős vashíd felépítését kívánta meg, amihez azonban a várost is meg kellett nyerni, illetve a vállalkozásban érdekeltté tenni. Ebből a célból még az 1903. év folyamán az engedélyes felkereste Győr város hatóságát is. A város a megyéhez hasonlóan kedvezően fogadta a tervet, mivel egy Révfalu és Győr közötti kisdunai vashíd kiépítésének gondolatával egyébként is foglalkozott. A főjegyzővel történt személyes érintkezés során a várost átszelő vasútnak a belső közlekedés megoldására vonatkozó kérdései is felmerültek. A kiépült ipari üzemek következtében megnövekedett forgalmú város az egyébként is szükségelt közforgalom megjavítását szívesen kapcsolta össze a vállalkozással. A városi tanács rövid időn belül mérnöki hivatalával el is készíttette bei-közlekedési tervét, melyet a vállalkozóhoz eljuttatott. Időközben Egyesy Géza, aki vállalkozásában Héderváry Károly gróf, miniszter támogatását is élvezte, a kedvező kapcsolatok kiépítése után a pénzügyi fedezet megteremtésére tette meg a kellő lépéseket. Az 1904. április 25-én kelt, Győr megye alispánjához intézett levélben már beszámol arról, hogy „ ... egy előkelő budapesti pénzügyi céggel írásbeli egyességet kötött, mely a tervezett vasutak financirozására, már most kötelezi magát és az érdekeltséggel, valamint az engedélyessel együtt közreműködik a törvényes kellékek beszerzésében."

2 Ugyanezen levélben a következőket olvashatjuk: „Tekintettel arra, hogy Khuen-Héderváry gróf úr ő Nagyméltósága ismét ministerré neveztetvén ki, az a szükség állott be, hogy a vasúti érdekeltség Elnöki tisztje mielőbb betöltessék. Ö Nagyméltósága kívánsága alólirott engedélyessel együtt az, hogy ez a tisztség 1 GYÁL. Győr megyei alispáni iratok 4088/1903. 2 Uo. 3071/1904. 322