Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Sáry István: Szigetköz vasútépítési tervezetének története

Győr vármegye köztörvényhatósága által töltessék be, mihez képest kérem Nagyságodat, méltóztassék e tekintetben a törvényhatóságnak legközelebbi gyűlésén előterjesztést tenni."

2 Győr megye törvényhatósága az értesülésben szerzett biztosítékok tudatában eleget tett az engedélyes és pártfogója kívánalmainak. Az ügy érdemére nézve az 1904. május 16-i megyei közgyűlés a következő határozatot hozta: „Azon fontos közgazdasági tekinteteknél fogva, melyek vármegyénk, különösen a Szigetköz érdekeit ezen vállalkozáshoz fűzik, a megkeresésnek készséggel eleget teszünk s az érdekeltség elnöki tisztét, minden anyagi kötelezettség nélkül elvállaljuk, s annak gyakorlásával alispánunkat megbízzuk azzal, hogy a működés eredményéről időközönként jelentését hozzánk beterjessze."

3 Az elnöki tisztnek az alispán által történt betöltésével megkezdődött az érdekeltség összeállítása. Időközben Egyesy kérelmére a kereskedelemügyi miniszter további egy évre meghosszabbította az előmunkálati engedély érvényét. Ugyanakkor tájékozódás céljából megkereséssel fordult a Mosonmegyei Gazdasági Egyesülethez arra nézve, hogy melyik h. é. vasút kiépítését javasolják a vármegye területén. A gazdasági egyesület az érdekkörébe tartozó területek alapos ismeretének és szükségleteinek birtokában a szigetközi helyiérdekű vasút kiépítését javasolta. Vörös Sándor elnök és Bánvárth Sándor titkár 1907. január 30-án kelt, a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felterjesztésükben statisztikai adatokkal és részletes indokokkal igazolták álláspontjukat. A kimutatás szerint Mosón és Győr megye részéről a kiépítendő vasút az egész Szigetköz; 27 község, 20 385 lélek és 61 403 kat. hold terület közvetett, vagy közvetlen érdekét szolgálná. A fenti terület lakossága „teljesen el van zárva és különítve minden nagyobb közlekedési útiránytól és kulturális közlekedési eszköztől, annyival inkább, mert dacára, hogy egyik határát a gőzhajók által járt NagyDuna képezi, hajó állomása még sincs. Ezen elzártság káros volta a Szigetközre, — melynek színmagyar lakossága a roppant terhes vízszabályozási járulékok viselése alatt roskadozik, — mindig nyomasztóan hatott, de gazdasági és kulturális elmaradottságának is legfőbb okozója volt. Terményeit, — melyekből különösen a szántóföldi és kerti termények nagy mennyiséget tesznek ki, a közlekedési intézmények hiánya miatt csak a drága állatfuvarozás útján tudja a nagyobb távolságra fekvő piacokra (Moson-Magyaróvár—Győr) szállítani, amely körülmény annyit levon a termények értékéből, hogy igen gyakran a termelőhely jövedelmezősége ezen veszteség által megszűnik. Ugyanezen elzártság és közlekedési vonalaktól való távolesés az oka annak is, hogy ezen egyébként gyár-létesítésre, vagy nagyobb malom létesítésre alkalmas területen mindezideig nem lehetett semmi nemű ipari vállalatot létesíteni, mert mindazon esetekben, mikor a Szigetköz népének felsegitésére valamely mezőgazdasági ipar vállalat (cukorgyár, lenkikészitőtelep, burgonyakeményitőgyár) létesitésére mozgalom indult meg, lehetetlen volt a tervet megvalósítani a közlekedési intézmények és utak távolsága miatt."

4 A javaslat szerint a helyi vasút kiépítésével kapcsolatban a további kívánalom az, hogy összeköttetésben legyen a MÁV Budapest—Királyhida vonalával. „Ezen vasúti összeköttetés létesítésének az 1906-ban Halászi községnél kiépített nagy és erős vashid által megszűnt a legfőbb akadálya, t. i. a Duna-ág."

5 A leírt vasútvonal, mely kereken 60 km-es 3 Uo. Győr megye közgyűlési jegyzőikönyve 131/1904. 4 Uo. Győr megye alispáni iratok 00876/1907. 5 Uo. 323