Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Balázs Péter: Az első győri iparműkiállítás 1846-ban

előtti időszakban, de ezek közül elsősorban a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárak bizonyulnak életképeseknek. Fényes Elek szerint a győri pálinkagyár évente 3000 akó ecetet és ugyanannyi pálinkát készít s a városban apróbb szivar-, olaj- és pálinkagyárak is találhatók.

20 1846 márciusában a helybeli újságból arról értesülnek a polgárok, hogy Thoma János gőzmalom építésére nyert engedélyt. A malom 36 lóerős gőzgéppel működik majd, s 10 % vámért fog őrölni. A dunai molnárok eddig 25—30 %-os részesedésért őröltek, s azzal fenyegetik Thoma Jánost, hogy nem veszik fel a céh tagjai közé. Júliusban már épül az új malom, majd megérkeznek külföldről a gépi berendezések is. A Hazánk 1847 tavaszán már a következőket közli: derék gőzmalmunk is naponként több és szembetűnőbb jeleit adja folytonos működésének.

21 A gőzmalom építése a hatalmas gabonaraktárak városában jólsikerült vállalkozásnak bizonyult. Nem lényegtelen rámutatnunk arra a tényre, hogy Thoma János nem volt bennszülött győri polgár — hanem búcsút mondván a császári hadseregnek, ahol magas tiszti rendfokozatot ért el —, a Győrrel szomszédos Révfaluban telepedett le. Itt nyitotta meg gyarmatáru nagykereskedését, amely gyors virágzásnak indult. Révfalu nem maradt hálátlan új polgára iránt és egyre magasabb tisztségekre emelte. Az öreg Győr azonban nem nézhette, hogy — miként Pest Budának — Révfalu a fejére nőj jön. Addig csalogatta Thoma Jánost, amíg az átadta kereskedését ügyes és intelligens testvérének, maga pedig átvette Győrött a vámhivatal vezetését. A vámügyekben alig egy év alatt példás rendet teremtett, s a vámbevételeket negyedévenként pontosan a tanács asztalára tette. Mindez azonban becsvágyát nem elégítette ki. Németországi, svájci, franciaországi, angliai és észak-amerikai útjai során alaposan megismerte a malomépítés titkait, s elgondolása szerint épült meg a győri gőzmalom. Ez a vállalkozás a város lakóinak kényelmét és jólétét nagyban előmozdította, mert eddig — különösen télen, amikor a vízimalmok nem működtek — gyakran kellett a gabonát Pápán őröltetni. Az új gőzmalom termékei árban és minőségben bírták a versenyt a bel- és külföldi malmokkal.

22 Nem mondható ez el egy másik jelentős gyáralapítási próbálkozásról, melynek építése megelőzte a gőzmalom működését. Hoffmann és Leuschner 1845-ben előbb részvénytársasági alapon akarták egy posztógyár építéséhez szükséges tőkét előteremteni. Egymást követték az ülésezések, nem hiányoztak a hangzatos szónoklatok sem, direktort, titkárt és pénztárost is választottak,! csak éppen az építéshez szükséges tőke nem gyűlt össze. Végül is Leuschner külföldi tőkére támaszkodva fogott hozzá az építkezéshez.

23 1845 decemberében a Vaterland nem kis önérzettel jelenti a következőket: „Még két-három hét és készen áll Hoffmann és Leuschner posztógyára, mely a gácsi posztógyár után vitathatatlanul a legnagyobb s a legtökéletesebb az országban. Toronymagas kéményének füstje . .. újabb bizonysága a németek műszorgaknának és annak, hogy 20 Fényes E., Magyarország leírása (Pest, 1847) 20. 21 Vaterland 1846. márc. 14-i, júl. 7-i, aug. 13-i és nov. 4-i, továbbá Hazánk 1847. márc. 4-i és 1848. febr. 5-i szám. 22 Pester Zeitung 1847. júl. 1-i sz. Ugyanebben a tudósításban olvashatjuk, hogy Thoma János, aki a földtanban is járatos, arra a következtetésre jutott, hogy a Majorokban sok ásványvízforrásnak kell lennie. Ezek egyikét malma mellett fel is fedezte, és a jód-bróm tartalmú ásványvizet a malom gőzgépének fáradt gőzével melegítve, gyógyfürdő számára akarja hasznosítani. 23 Vaterland 1841. nov. 20-i sz. 253