Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Balázs Péter: Az első győri iparműkiállítás 1846-ban

AZ ELSŐ GYŐRI IPARMÜKIÁLLlTÁS 1846-BAN (Adatok a győri ipar XIX. századi történetéhez.) „Hazánk műiparának egykori történetírója még a késő korban is méltánylásra fog fakadni maga is és dicséretet fog fakasztani (korának (nemzedékénél is azon iparos eszközlésekért, mik műiparunk fejlődése első hajnalán is oly szép fényképet voltak képesek letükröztetni, minő a győri kiállítás volt." E szavakkal végződik az egyébként szigorú mértéket alkalmazó mű- és díjbírálati jelentés, amelyet az 1846. évi első győri iparkiállításról a Pestről kiküldött bizottság állított össze. A kiállítást megtekintette Kossuth Lajos is, és meghatott szavakkal adott kifejezést elismerésének: „E kiállítás, minőt Győrött nem is remélt, csak örömet okozhat minden jó magyarnak ..." Megéri a fáradságot, hogy több mint egy évszázad távlatából foglalkozzunk a kiállítás ismertetésével, amely valóban tükörképe volt a győri ipar fejlettségének és technikai színvonalának. De a kiállított tárgyakon keresztül bepillantást nyerhetünk a város polgárságának életmódjára és igényeire is. Természetesen vizsgálódásunkat nem korlátozhatjuk csupán a kiállítás puszta leírására, hanem az iparosok helyzetének alapos elemzésével is foglalkoznunk kell, mert e nélkül a „letükröztetett fénykép" élettelen és árnyalatszegény maradna. *** Az iparkiállítási eszme az iparilag fejlett Angliából és Franciaországból a XVIII. század második felében indult el hódító útjára. Angliában 1756-ban a Society for the Encouragement of Arts, Manufactures and Commerce a képzőművészeti alkotások mellett a díjnyertes gépeket és szerszámokat is kiállította. 1761-ben hozták létre a tulajdonképpeni lelső iparműkiállítást, amelynek keretében a társaság a művészeti anyagtól elkülönítve mutatta be a műszaki-ipari pályázat legjobb darabjait: szövőgépeket, szivattyúkat, cséplőszerkezeteket, gőzgép- és szélmalommodelle-ket stb. Ez a kiállítás két hétig volt nyitva.

1 De az iparkiállítások igazi hazája Párizs lett. DAvèze márki, a volt királyi gobelin-, szőnyeg- és porcelángyár felügyelője, 1797-ben a raktárakban felhalmozódott eladatlan árukból, továbbá bútorokból, órákból, selymekből és más luxuscikkekből rendezett — sorsjátékkal is egybekötött — kiállítást. Ezt követően 1798. szeptember 17-én a szajnaparti Mars-mezőn 110 kiállító részvételével nyílt meg az első francia országos iparkiállítás. Itt már nem lehetett a kiállítás közben vásárolni, s a 9 tagból álló zsűri 12 kiállítót elismeréssel, 19-et pedig név szerinti említéssel tüntetett ki. 1801-ben nyílt meg a második francia iparműkiállítás Chap tál rendezésében a Louvre udvarán, amelyen Jacquard újrend1 Nyárády G., Az első magyar iparműkiállítás (Bp. 1962.) 32—33. 249