Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

ADATOK A GYŐR MEGYEI HAJÓSMOLNÁROK ÉLETÉHEZ* II. Málomállások A XVI—

XVII. században Győr megye folyóvizein nagyszámú hajósmalom állott. Ezek közül kettő Révfalu felett, a Kis-Duna bal partja mellett, a győri püspökség tulajdonához tartozó „Tákó"-ban volt bekötve. Houfnagelf Győr várának 1566-i állapotát ábrázoló metszetén a malmokon kívül, a malomrévhez tartozó ház is látható a vízparton. Tudjuk, hogy Győr város határában nemc?ák a két tákói malom állott, hanem a Kis-Duna, a Rába és a Rábca folyókon is sok hajósmalom volt és őröltek a vár katonasága és polgársága számára, ' Ezeknek a pontos malomállás-ihelyeit azonban nem ismerjük. A legtöbb hajósmalom a győri Kis-Dunára volt bekötve. A Győr városi molnárcéh 1632-ben nyert szabadalomleyeléből is az tűnik ki, hogy a szabadalmat azok a molnasgazdák ésmolnármesterék kapták, akiknek a malmai a győri püspökség Dunáján vannak, vagy ezután lesznek.

2 Hajósmalmok nemcsak a győri vizekre voltak bekötve, mert a vizekben gazdag Győr megye több helységében is éltek hajósmolnárok, akik az ottani földesurak vizeire állították be malmaikat. Ezeknek a malmoknak a XVI—

XVII. század háborús zűrzavarai közepette nyugodt álláshelyei nem lehettek. Gyakorta kellett a helyüket változtatni, ha malmaikat az átvonuló, kóborló törököktől, de az idegen zsoldosoktól is meg akarták védeni. Mert a szemben álló ellenséges felek igen gyakran elpusztították a malmokat abban a hitben, hogy ezzel jelentős kárt okoztak ellenfelüknek.

3 Ezért pusztult el a győri Dunán 1603-ban a simontornyai Borbély Bálint malmosgazda hajósmalma is. Borbély Bálint ugyanis rábeszélte Chapay Ferenc molnárt, hogy közösen vegyék meg Király Tamás malmát. Borbély vállalta, hogy az egész malom árát kifizeti, Chapay pedig mint molnár, a malom fele hasznából fizesse majd ki a fele árát. Chapay könnyen megteheti ezt, mert ha az ittlevő hetven molnár a keresetéből meg tud élni, akkor Chapay is boldogulhat. Borbély később ki akarta játszani társát, egyúttal molnárát és malomrészét Chapay tudta nélkül többeknek megvételre kínálta. Amikor Chapay értesült Borbély szándékáról, arra kérte társát, hogy malomrészét kereszténynek és ne töröknek adja el, mert ha töröké lesz a malom, a hajdúk felégetik azt. Borbély nem hallgatott társára és a malmot töröknek adta el, ezért a hajdúk a malomra törtek és felégették. Chapay pana* A történeti részét az Arrabona 1962. évi 4. száma közölte. A II. rész nem levéltári anyagát 1947—50. években gyűjtöttem. 1 Tdkßts S., Műveltségtórténeti Közlemények. Századok XLI. (1907) 146-—147. 2 GyMA Céhir. Ltiz. 54. 2. 1 ' 3 Takáts S., Rajzok a török világból. (Bpest, 1915) II. 439. 207