Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

szára Győr város tanácsa Borbély Bálint malmosgazdát arra kötelezte, hogy Chapay Ferenc molnárnak az elpusztult hajósmalom fele részéért két részletben hatvan forint kártérítést fizessen.

4 Később a szemben álló felek belátták, hogy a malmok elpusztítása egyaránt sújtja mindkettőjüket. Malmaikat azért úgy védték meg, hogy a török gazda magyar molnárt, a magyar pedig törököt fogadott a malmába. A magyar 1. ábra. Hajósmalmok a Kis-Dunán Révfalu határában (Houfnagel színezett metszete a XVI. századból) molnárok azt is megtették, hogy a veszély közeledtére elsüllyesztették a malmokat és amikor a veszély elmúlt, a vízből újra kiemelték.

5 A XVIII. század eleji aránylag biztonságosabb körülmények kedvezők voltak a malmok szaporítására. Az 1715. évi adózók összeírása szerint Győr megyében a malmok száma igen nagy. A Győri-Dunán huszonkét malom állt. Ezek közül hat és fél a hahótiaké, öt a szigetieké, kettő és fél az újváriaké, hat a némaiaké és kettő a győri nemeseké volt. Gönyü határában pedig harminc ma

r lom volt a jobbágyok birtokában.

6 Ugyanakkor Szigetköz vizein az akkori Győr megye és a vele érintkező megyék határán, Medve község határában kettő, Rév4 GyÁL Győr város tanácsának jegyzőkönyve 1600—1628. 46. 5 Takáts S., Rajzok a török, világból. (Bpest, 1915) II. 439. 6 Acsády L, Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Magyar Statisztikai közlemények XII. 322. 208