Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon

építkezés eredményeként alakult ki a mai szentély. A karéjok által körülzárt torony felső része — a koragótikus ablakokkal — később épült, mint a szentély, téglából (11. kép). A jelenleg álló, bővítésként épült Ihajó helyén egykor egy negyedik karéj, vagy egy előcsarnok állhatott, amelynek tetővonala jól látható a padlástérben, a diadalív feletti falfelületen. A szentély építési idejét az előbb tárgyalt példák és a szentély falfestményei alapján — ezek ma már sajnos nem láthatók — a XIII. század első felére tesszük. 10. kép. A haraszti (Charast) r. k. és a szalonnai ref. templom Utolsóként a szalonnai ref. templommal kívánunk foglalkozni. Ügy tűnik, egy XI—

XII. századi körtemplom felhasználásával alakították ki a mai háromkaréjos szentélyt, amikor a XIII. században hozzáépítették a hajót (12. kép). A hajó méretei, ablakai, de főképpen a bejárata és a felette levő ívmezőben elhelyezett kőfarargvány kétségtelenné teszik, hogy a bővítés a XIII. század dereka táján következett be. Alátámasztják ezt a templom szentélyében előkerült értékes falfestmények is. Ennél a templomnál tehát abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a szentély háromkaréjos kialakítását csaknem pontosan meghatározhatjuk, ami az előzőekben tárgyalt templomok korhatározása szempontjából igen fontos. A helység és környéke a XIII. században a Szalonnay család birtoka volt, akik az örsur nemzetség leszármazottai. A szentély közepén egy nagyobb lapos kő alatt sírüreg volt, melyben három csontvázat és egy felkájában írja, hogy a család első ismert őse 1094-ben a királytól engedélyt kapott várépítésére. Ez, a vár szerinte Márkusfalván volt. Űgy látszik — talán a település neve is arra utal —, hogy a Márkusfalvához, közel eső Haraszt (Gharast) akkor még feltöretlen föld lehetett, ahol a család a XIII. század közepe táján háromkaréjos vagy négykaréjos templomot építtetett. 185