Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon

amikor a másik két karéjt felépítették. Ez a XIII. század közepe táján történ­hetett, a tatárjárás előtt, vagy valamivel később. A XIV. századra, különösen az 1400-as évek körüli időre semmiképpen sem tehető a két oldalsó karéj építési ideje. Ellene mond ennek alaprajzi elrendezése — amint az a fentiekből is ki­tűnik, az inkább a XIII. század felé mutat —, tömegalakítása, amely nem mutat gótikus vonásokat és néhány történeti adat is. V. István 1265-ben a Rátót nem­beli Domonkos fia Istvánnak adta a helységet, a királyné lovászmesterének, Ágasvár tartozékaként. Ennek unokája, István 1347-ben felveszi a Tari nevet, 9. kép. Tar, r. k. plébánia templom ami arra mutat, hegy a nemzetségnek ez az ága e helységben telepedett le. Le­het, hogy erre már az adományozást követő években sor került. Amennyiben csak a 'tatárjárás után került sor a kisméretű tari templom háromkaréjos ki­alakítására, úgy elképzelhető, hogy az építkezést Domonkos fia István végez­tette, hogy magának méltó temetkezési helyet alakítson ki. A nemzetség monos­tora ez időben már áll Gyulafirátóton. Egyik águk pedig — az őrsi már a század első felében prépostságot alapított Felsőörsön. Könnyen elképzelhető azonban az is, hogy a háromkaréjos kialakítás már a tatárjárás előtt bekövet­kezett és akkor az építkezés az előző birtokos nevéhez fűződik. Pontosabb vá­laszt csak a további kutatás, esetleg előkerülő okleveles adatok adhatnak. A tari templomhoz hasonló alaprajzi formát mutat a haraszti (Charast) templom (10. kép). Sajnos, errevonatkozó adat nem sok áll rendelkezésünkre? 5 Az alaprajzról leolvasható, hogy ez szabályosabb mint a tari templomé, s egy 35 Vajdovszky I., Árva, Lipót és Szepes vármegyékben létező emlékszerű régi templomok lajstroma. Arch. Ért. VIII. 155. — A már idézett schematizmusból kide­rül, hogy a Szentháromság tiszteletére szentelték a haraszti templomot és kegyura a Máriássy család. Kempelen Béla, Magyar nemes családok (Budapest, 1913) c. mun­184

Next

/
Oldalképek
Tartalom