Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Lengyel Alfréd: A győri várispánság (királyi vármegye) kialakulása
pénzek bevonásával, átváltásával járó teendők elvégzésére. Különösen attól kezdve vált fokozott mértékben szükségessé a vár-, illetve megyésispáni támogatás, amidőn a királyi udvar (a XI. századot íkövetően) a jövedelem gyarapításának e kedvelt módját egyre sűrűbben kezdte alkalmazni és a nép ráeszméíése, hogy minden ilyen cserénél kevesebb es rosszabb pénzt kap kezébe, súlyos ellenkezéseket váltott ki a vagyontalan töimegek széles rétegeiben. — A comes-ek pénzügyi ténykedése keretében még meg kell említeni, hogy ők intézték az öszszes vásári és vámügyeket, azok jövedelmi kérdéseit és irányító szerepet töltöttek be a lassankint kialakuló kereskedelmi vérkeringés szabályozásában. Különösen Győr esetében jelentett ez számottevő munkatöbbletet, mivel a megyésispánság székhelyén már az államszervezet létrejöttének első évtizedeiben voltak szombati vásárok és a kiépített római úthálózat, valamint a folyók (Duna, Rába, Rábca) kínálkozó közelsége a külföldi áruk élénk átmenőforgalmára nyújtott lehetőséget. Az igazgatási hatáskör vizsgálata során végül nem hagyható figyelmen kívül az ispánok hadügyi téren kifejtett -működése. Ebben a minőségükben elsődleges feladatuk volt, hogy a megye területén élő népek hadköteles szempontból való kiválogatásáról és nyilvántartásba vételéről folyamatosan gondoskodjanak. De kötelességeik közé tartozott az is, hogy a harcosok egy csoportja karhatalmi, rendészeti célokra bármikor rendelkezésre álljon, hadjáratok, háborúskodások alkalmával pedig a fegyveres erő valamennyi nélkülözhető tagjának hadba kellett vonulnia a comes személyes vezetése alatt. — Még ma sem egészen tir.?; Iázott probléma, hogy ilyen esetekben — főleg kezdetben —• ki helyettesítette a távollevő comes-t, ki volt az a személy, aki felhatalmazás alapján végezte az ispánsággal járó teendők sokrétű munkáját. Olyan helyeken, ahol a vár-, illetve megyésispánsági centrumban egyúttal udvarnakispán is működött — mint pl. a királyi Győr megyében —, lehetséges, hogy átmenetileg az utóbbi látta el a hadba vonult comes jogkörét. Még valószínűbbnek látszik azonban az a megoldás, hogy az uralkodó hozzájárulásával az ispán választott esetenként helyéttest magának, később pedig a szükségszerűség folytán amúgyis kialakult az állandó helyettes, a comes curialis (udvarbíró) tisztsége, akinek működése a továbbiak, során még részletesen szóba kerül. Az ispáni feladatok harmadik nagy csoportját az igazságszolgáltatási ténykedések alkották. Minthogy a comes az ispánsági szervezet kötelékébe tartozó népek főfelügyelője volt, e szoros alárendeltségi viszonyból önként következett, hogy ügyes-bajos dolgaikban is ő ítélkezett, mégpedig két királybíró (iudex regius), úgynevezett billogos jelenlétében. 44 Eleinte a vezetése alatt álló igazgatási terület minden lakosa felett gyakorolta a bírói joghatóságot — beleértve az egyházi és világi birtokokon élő népeket is —, de a nagyurak csakhamar megszerezték a szükséges mentességeket (immunitásokat) s azok alapján a saját úriszékeiken szolgáltattak igazságot a birtokaikon foglalkoztatott jobbágyok és egyéb szolgáló népek részére. A pannonhalmi apátságra vonatkozólag pl. még I. István mondotta ki, hogy népeik nem tartoznak a győri comes törvénykezési joghatósága alá, bár fontosabb ügyekben csak a király, vagy — az apát kérelmére — a király meghatalmazott embere mondhatott ítéletet. 45 Hasonló mentes44 A billogosok a nyakukban hordott idéző pecsétről (billog-ról) nyerték elnevezésüket. . - ... , ; , J | ' | I ! ! !, 116
