Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Lengyel Alfréd: A győri várispánság (királyi vármegye) kialakulása
négyeit holttestének egyik részét Győr várkapujára szegeztette I. István. 23 De a közelmúltban végzett ásatások eredményei is arra mutatnak, hogy az államszervezés előkészítésével párhuzamosan, de már azt megelőzően is, az egyházi organizáció kialakítása kapcsán, a püspökségi, majd várispánsági székhely létesítése a kijavított' vár további megerősítését, valamint egyéb egyházi és katonai jellegű építkezések végrehajtását tette szükségessé. 24 A legújabbkori történeti kutatások a Győr nemzetségről kiderítették, hogy nyugati, keresztény eredetű, mivel címerében növényi elemek (heraldikai liliomok) találhatók a magyar .nemzetségek totemisztikus állatképeivel szemben. E következtetésnek látszólag ellentmond az a körülmény, hogy a Győr nem XII. és XIII. századi utódai túlnyomóan magyar hangzású neveket viseltek. Nyelvészeink egy csoportja ezért inkább arra hajlik, hogy az említett személynév eredetét a honfoglalás előtti bolgár—török (pontosabban Kabar) származású szótövek között kell keresnünk. De végeredményben nem is ez a lényeg a vár elnevezésének problémájával kapcsolatosan, hanem annak eldöntése, illetve valószínűsítése, hogy a Győr helynév valamely nemzetségre, személyre, avagy esetleg egy korabeli földrajzi köznevünkre vezethető-e vissza, mert ez utóbbi elképzelésnek is vannak komoly hívei és gondolatébresztő következtetései. A „gyűr" szó ugyanis már a honfoglalást megelőző időszakban is használatos volt olyan „kis fajta dombok és halmok jelölésére, melyek vízjárta mezőkön és réteken, az ártereken felülemelkednek." 25 — Véleményein szerint azonban pusztán az a körülmény, hogy a XII. század közepe táján már megmaradt okleveles emlékeink is igazolják, hogy egy Győr (Geur) nevű nemzetség élt ezen a vidéken, sőt birtokokkal is rendelkezett a vármegye területén, kétségtelenné teszi annak feltételezését, hogy a vár, illetve a későbbi megyeszékhely elnevezése személyi eredetű. Figyelembe véve továbbá azt is, hogy magyar helyneveink túlnyomó részénél dokumentatív alapon ki lehet mutatni a törzs, vagy nemzetség névadójának személyét, nehezen képzelhető el, hogy egy oly nagyfontosságú helynek a megjelölésére, mint amilyen a kora Árpád-kori Győr is volt, csupán egy általános jellegű, térszíni formát kifejező, geográfiai köznév szolgáli; volna,. Nem is szólva arról, hogy az ásatások tanúsága szerint is a mai Káp^ talandomb ismételt mesterséges feltöltések következménye, 26 a korábbi településeik romos rétegei viszont nem emelhették ki ezt a tereprészt annyira a honfoglalás idejében, hogy gyűr-jellege névadásra késztette volna az akkori várépítőket. Nem vitás, hogy a nyugati védővonalak második gyepűjében szereplő földvárak (Kapuvár, Sárvár, Győrvár!, Egervár) nevében földrajzi köznevek rejlenek, sőt a mai Diósgyőr neve is ilyen eredetre vezethető vissza, mivel környékén még csak nyoma sem volt a Győr nemzetségnek, de Győr esetében nem l'tok lehetőséget ennek az elméletnek az alkalmazására. Persze felvetődhetnek ezzel kapcsolatosan különféle ellenérvek és kérdések, mint pl. az alábbiak: miért nem volt az Arrabona helyén alakult várszerű helynek már a Győr nevű gens beköltözése előtt is valamilyen nemzetség neve, vagy miért csak a XII. század derekától kezdődően tesznek említést irott forrá23 E tényt Thuróczy Krónikája is megerősítette. 24 Borbiró—Valló, Győr városépítéstörténete. (Budapest, 1956) 132. 25 Szőke i. m. 18—20. 26 Borbiró—Valló, i. m. 132. 109
