Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Lengyel Alfréd: A győri várispánság (királyi vármegye) kialakulása
nem annyit jelentett, hogy az I. István által szervezett várispánságok, illetve királyi vármegyék kiterjedés tekintetében is egybeestek volna e korábbi igazgatási egységekkel, mivel a magyar megye-alakulás ősi folyamata általában a nemzetségi szállásterületekre, a várral rendelkező nemzetségfőik uralmi területére vezethető vissza. 20 Győr megyét illetően mindenesetre más volt a helyzet már csak azért is, mert a honfoglalás időszakában a Dunától északra eső része a morva birodalomhoz, déli fele pedig a frank fennhatóság alatt levő pannonszláv fejedelemséghez tartozott. Hogy melyik nemzetség uralta túlsúlyban ezt a térséget, arra az idevágó forrásanyag szűkszavúsága folytán nehéz volna konkrét választ adni, mint ahogyan az Anrabona helyén kialakult fontos katonai település gócpontja várszerű jellegének és elnevezésének kérdésében is jórészt feltevésekre, illetve logikai következtetésekre vagyunk utalva. A problémának e hármas szétágazása szoros összefüggésben van egymással s talán leghelyesebb, ha a kérdés-komplexum ama tételére igyekszünk először magyarázatot keresni, hogy a magyarság végleges letelepedését követő első időszakban (tehát a X. században) volt-e egyáltalában valamilyen védelmi rendeltetésű felépítmény, vagy földvár az egykori római castrum helyén. Az avarkori gyűrűs sáncvártól való származtatás teóriája ma már túlhaladott álláspont, mivel az időközben előkerült dokumentumok és újabb kutatások azt igazolják, hogy ez a feltevés minden komoly történeti és nyelvészeti alapot nélkülöz. A ringekről alkotott elméletek és különféle kombinációk tévesen értelmezték a krónikák és egyéb egykorú források adatait. 21 Ettől függetlenül azonban kétségtelennek tartom, hogy ezt a hadászatilag is fontos kulcspontot az avarok, majd később a szlávok is megerősítették és föld-, vagy sáncvárként használták a magyarok bejövetele előtt. Az új haza megszerzésével kapcsolatos területfoglalások és kisebb-nagyobb hadakozások során persze bizonyosra vehető, hogy ezek a védekezést szolgáló létesítmények is elpusztultak, vagy legalábbis romokba dőltek. Őseink azonban olyan, vidékekről költöztek végleges otthonukba, ahol az ilyen típusú várak építésének már hagyományos ősi kultúrája volt, tehát feltételezhető, hogy az itt megtelepedett feiedelemtörzsbeli nemzetségek — Géza utasítására — idővel felújították a régebbi sáncvárat és pedig a X. század utolsó negyedében. Ez az időszak viszont már összeesett azokkal az évtizedekkel, amikor a fejedelem a központi hatalom megerősítése és a feudális viszonyok megteremtése során harcokat vívott az ellenkező, saját hatalmukat féltő vezérekkel szemben és kényszerhelyzetében idegen — elsősorban német lovagok — segítségét vette igénybe. Othó comes apja, Győr lovag is minden bizonnyal ekkortájt jöhetett hazánkba és érdemeinek elismeréseképpen kaphatta már korábban említett birtokait (vagy legalábbis azok egy részét) és kerülhetett a továbbra is királyi tulajdonban maradt, felújított vár birtoklásába, melynek később várispánjáva és egyben névadójává vált. 22 Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy Koppány lázadásának leveréseikor (998-ban) a győri vár többé-kevésbé már kiépített állapotban lehetett, miután Anonymus feljegyzéseiből közismert az a tény, mely szerint a lázadó vezér fel20 Györffy i. in., I. 46. 21 Szőke B.. Győr nevéről. Arrabona (1960) 15—16. 22 Györffy i.m., I. 34. 108