Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Sótonyi László: Az öttevényi honfoglaláskori lófossiliák anatómiai vizsgálatav

AZ ÖTTEVÉNYI HONFOGLALÁSKORI LÖFOSSILIÁK ANATÓMIAI VIZSGÁLATA* Honfoglaláskori sírokból felszínre hozott lócsontmaradványokkal hazánk­ban többen foglalkoztak. Elsőnek Besskó József 1 tanulmányozott nyolc kopo­nyát, két medencecsontot, valamint néhány végtaghoz tartozó lábtőcsontot. Megállapítása szerint ezek — egy lókoponya kivételével — mind keleti szár­mazású mongol lovak csontjai voltak. 2 Figyelembe véve a csontok lelőhelyeit is, Besskó e fossiliákhoz tartozó lovakban joggal kereste a honfoglaló magyar nemzet lovainak képviselőit. 3 Az általa vizsgált egyik lókoponyáról kimutatta a nyugati jelleget és ez alapon feltételezi, hogy a honfoglalókkal nyugati szár­mazású lovak is érkezhettek hazánkba. 4 Hankó Béla 5 négy honfoglaláskori és egy avar lókoponyát ismertetve arra a következtetésre jutott, hogy koponyaalkatukat tekintve a honfoglaló magya­rok lovai igen közel állottak a tarpánhoz, sőt az is feltehető róluk, hogy olyan tarpánok lehettek, melyekbe — miként erre jellegzetesen pl. a hátrahajló nyak­szirtpikkely és a mérsékelten domborodó homlok utal — taki-vér is keveredett. 6 Nagy Dezső hat honfoglaláskori koponyát írt le. 7 Vizsgálataiból kimutatta, hogy a honfoglaláskori lókoponyák meglehetősen egységesek 8 és azok keleti faj­tájú lovaktól származtak. Ö azonban e lovak őseit — Hankóval ellentétben — nem a tarpánban, hanem inkább a takiban jelölte meg. 9 Utoljára Bökönyi Sándor számolt be három honfoglaláskori sírból kiemelt lókoponyáról, továbbá az ezek mellett talált két elülső és két hátulsó lábhoz tartozó lábközépcsontról. 10 Az általa megvizsgált csontok méretei és egyéb jel­lemvonásai is a keleti származású lovak csontviszonyaira utalnak. 11 A kopo­* Közlemény a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Állatbomc- és Élet­tani tanszékéről. Tanszékvezető: Dr. Török János egyetemi tanár, igazgatóihelyettes. 1 Besskó J., A honfoglaló magyar nemzet lovairól. Diss. (Bpest, 1906.). 2 Uo. 149. 3 Uo. 151. 4 Uo. 150. 5 Nagy D., Kraniometriai vizsgálatok a honfoglaló magyarok lovain. Matema­tikai és Természettudományi Értesítő 54. kötet (1936), 991—1003. közli: Hankó B., A magyar ló eredete, Debreceni Szemle (1935). 6 Hankó B., ösi magyar háziállataink. Alföldi Magvető (1940) 20. 7 Nagy D., i. m. 8 Uo. 1001. 9 Uo. 1003. 10 Bökönyi S., Honfoglaláskori lókoponyák a Nyíregyházi Múzeumban. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve (1958) 88—97. 11 Uo. 93. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom