Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Uzsoki András: Honfoglaláskori magyar lovassír Öttevényben

temető egyik sírjában talált félköríves ásópapucs

87 alakja támogatni látszik e feltevést, de ellene mond az a körülmény, hogy éppen ezekben a temetőkben nem jeleztek teknőalakú sírokat, s általában a honfoglaláskori temetőkben a lapos aljú sírok a gyakoribbak, ezt tapasztaltuk Páliban is.

88 A teknőalakra vonatkozó magyarázatunkat azokra a jelenségekre építjük, melyek a halott lepelbe csavarására engednek következtetni. Az öttevényi sírban és a pali temető 1. sírjában a csontváz kulcscsontjai V alakban helyezkedtek el. Ezt lehet lepelbe csavarással magyarázni, de azzal is, hogy a széltében teknőalakúra kialakított sírgödörben a vállak összenyomódtak s a csontok összecsúsztak. Az utóbbi jelenség a pali 1. sír vázánál hosszában is jól megfigyelhető volt. Bella Lajos feljegyezte, hogy a Csorna-sülyhegyi honfoglaláskori sírok egyikében mintha keskeny sírba nyomták volna a tetemet vagy szoros burkolatba helyezték s így vállai befelé hajlottak.

89 Honfoglaláskori magyar sírokban több esetben feljegyezték a halotti lepel maradványát, sőt a keszthelyi avar temetőben Kovrig Ilona a 32. és 63. síroknál megfigyelte, hogy „vállaik felhúzva, a karcsontok szorosan a testhez nyomva feküdtek olyan helyzetben, ami a holttest takaróba való szoros begöngyölítésére mutat."

90 Móra Ferenc azt tapasztalta, hogy a Szeged környéki népvándorláskori sírokban a halottat gyékénybe csavarták.

91 A Velky Grob-i temető 8., 36., 77., 100. és 113. sírjában a tetem bőrzsákban volt.

92 A halottnak lepelbe csavarásáról a keleti népek néprajzi adatai is tanúskodnak. Harva szerint a karakirgizek Tarbagatai körzetében a férfi halottat háromszorosan, a nőit pedig ötszörösen csavarják bele a halotti lepelbe.

93 Ugyanezt a szokást említi Castagne a Szemipalatinszk környékén élő kirgizekről.

94 Az Altáj vidékén néha nemezbe, vagy nyírfakéregbe csavarták a halottat,

95 s a sírleletek tanúsága szerint ez utóbbi szokás a mordvinoknál is megvolt.

96 A nyírfakéregbe csavarást az altáji tatárok is ismerték.

97 A tunguzok rénszarvas bőrébe tették a halottat.

98 A felsorolt párhuzamok alapján arra kell gondolnunk, hogy a teknőalakúra ásott sírok összefüggésben lehetnek a halottnak lepelbe, vagy más burkolóanyagba való csavarásával. Móra Ferenc megfigyelései alapján azt is feltételezhetjük, hogy a vizekben gazdag tájakon élő honfoglaló magyarság is használhatta a gyékényből készült halotti takarót. Az öttevényi és pali sírok esetében ezzel a lehetőséggel is számolhatunk, mert mindkét táj annakidején vizek' 87 MHK 640. 88 A pali temető hat sírjának alja teljesen lapos, sima volt. Az 1. és 7. sírok teknőalja annyira különbözött a többitől, hogy ez csak tudatos kialakításnak fogható! fel. 89 Bella L., Újabb csornai leletekről. AÉ (1895) 256. 90 L. Kovrig I., Újabb kutatások a keszthelyi avarkori temetőben. AÉ (1960) 158. 91 Móra F., Néprajízi vonatkozások szegedvidéki népvándorláskori magyar leletekben. (Szeged, 1932) 6. 92 Chropovsky i. m. 206—209., 219. 93 Harva, U., Die religiösen Vorstellungen der altaisühen Völkern. FF Comunications, LH. 125. (Porvo-Helsinki, 1938) 300. A továbbiakban: Harva, II. 94 Castagne, J., Les monuments funériaires de la steppe les Kirghizes. (Orenburg, 1910) 77. 95 Harva, II. 304. 96 Harva, I. 42. 97 Munkácsi i. m. 314. 98 Uo. 322. 23