Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban

Ha a megye földterületének művelési ágak szerinti megoszlását az országos átlaggal összevetjük, az alábbi eredményt kapjuk: Művelési ág Országosan Győr megyében hold % hold % Szántó 16,391.015 36,5 104.515 36,6 Rét 4,434.994 9,9 49.686 17,4 Szőlő 1,344.108 3,0 10.540 3,7 Kert 553.110 1,2 3.752 1,3 Erdő 14,730.216 32,8 44.718 15,7 Legelő 7,434.565 16,6 72.134 25,3 Összesen : 44,888.008 100,0 285.345 100,0 Tehát a szántó, szőlő és kert aránya nem mutat lényeges eltérést az országos átlagtól. Fában azonban igen szegény a megye s az erdők helyét rét és legelő foglalja el, melyeken fejlett állattenyésztés folyik. A közös legelőkön mind a földesúr, mind a falvak lakossága nagy marhacsordákat és birkanyájakat legeltet. A jobbágytelkek száma sem mutat lényeges eltérést az országos átlagtól, s a felszabadított föld 1848-ban országosan és Győr megyei viszonylatban is a hasznothajtó terület 19—20 %-át teszi. Feltűnő azonban, hogy a megyében viszonylag kevés volt a jobbágyoknak juttatott rét: az egész rétállománynak mindössze 22 %-a, ugyanakkor pl. Sopron megyében 43, Komárom megyében 46, Mosón megyében 43 % stb. Említést érdemel az a különbség, amely Győr megye és a vele szomszédos Mosón megye parasztjainak helyzete között van. Győr megyében a nemesek (11.753 fő) az egész lakosságnak (ekkor 100 705 fő) 11,6 %-át, Mosón megyében viszont mindössze 0,6 %-át alkotják. A nemesek Győr megyei aránya magasan felette áll az országos átlagnak is (5 %). Győr megyében úrbéres jogon használódott és 1848-ban felszabadult a szántóknak mintegy 43, a réteknek 22, az -gesz birtokállománynak 19 %-a. Ugyanakkor a jobbágyfelszabadítás Mosón megyében a szántóknak 62, a réteknek 43, az egész birtokállománynak 34 %-át érintette. Tehát a Mosón megyei parasztok a jobbágyfelszabadítás révén sokkal több földhöz jutottak, mint a Győr megyeiek.

4 A jobbágyok tekintélyes részének évtizedek óta a jobbágytelek használata mellett egyéb — nem úrbéres természetű — földet is kellett bérelnie vagy mezőgazdasági munkára kellett elszegődnie. A 48-as törvény értelmében a parasztok csak az úrbéres jellegű földekkel kapcsolatos szolgáltatások alól mentesültek, de bérelt földjeik után az érvényben levő szerződéseknek megfelelően továbbra is fizetniök kellett. A parasztok tudatában gyakran nem is élt már a kétféle föld közötti éles jogi különbségtétel. A 48-as törvények ezt a kérdést a legélesebb formában felszínre hozták és gyakran szembeállították a parasztokat és a földesurakat. A Győr megyei Öttevénysziget lakosai Deák Ferenc igazságügyminiszterhez írt levelükben a következőképpen akarják bizonyítani, hogy az általuk használt földek úrbéri természetűek, tehát a 48-as törvények értelmében mentesek a földesúrnak addig fizetett szolgáltatások alól: 4 Ember Gy., Tratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. (Bp, 1951) 9. és Balázs P., Győr társadalma a polgári forradalom előtt. (Történeti Statisztikai Évkönyv (Bp, 1960) 134. 173