Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Vörös Károly: Egy borbélylegény napjai Győrben 1823-ban

a céhes polgári nagy város kiélezettebb viszonyait az is, ahogy mestere a hozzá a történtek után érthető módon visszamenni nem akaró kis inassal (szegény napszámos gyereke) elbánik: miután durva segédje véresre veri a szerencsétlent, másnap — pusztán a mesteri tekintély fenntartása végett — ő is ráveret hat korbácsot a városházán, büntetésből azért, hogy engedélye, hozzájárulása nélkül elhagyta helyét, — jóllehet láthatólag örült annak, hogy a nyakas kisfiútól így megszabadult. Francsics két egyszerű — önmagában nem is rokonszenves és elég mindennapi — története így mutatja meg a korabeli Magyarország társadalmi és nemzetiségi ellentéteinek egy sajátos vonatkozását, s jut kapcsolatba annak a városnak viszonyaival is, melyek között történik. Persze erőltetett és indokolatlan törekvés lenne e történetekben a fenti külső, objektív tényezők szerepének túlhangsúlyozása és Francsics morális felelősségének kizárólag a körülményekre való áthárítása. Az ő személyes felelőssége, tagadhatatlanul részeges volta, indulatos agresszív természete (Szombathelyen is kínos incidensei vannak az őt a kocsmából elvinni szándékozó öreg főnökével) kétségtelenül döntő szerepet játszik ebben az ügyben. De mindezek ellenére sem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés keserű leckéjét s a társadalom és közvetlen környezet: Győr társadalmilag és nemzetiségileg megosztott társadalmának, s a megoszlás folytán ellentétektől terhes légkörének az egyént ilyen szempontból kölönösén érzékennyé tevő hatását sem. A most következő szövegek a visszaemlékezések I. kötetében találhatók: győri élményei a 278—296., dunai utazásának a dunai hajózás általános győri vonatkozásai miatt is tanulságos leírása a 301—308. lapokon. (Ezek a kötetnek a szerzőtől származó eredeti lapszámai és nem a könyvtár-adta fóliószámok!) Mivel azonban Francsics szövegében sok a terjengős, érdeménél hosszabban elmondott leírás és párbeszéd is, a teljes szöveg közlését nem tartottuk szükségesnek, s annak csupán jellemzőbb: a korabeli győri élet, a műhelyek életének szempontjából is érdekesebb részeit válogattuk ki. A közlésekre nem került részek rövid tartalmát az egyes szövegrészek közé ( )-be helyezett s szélesebb margóval kezdett tartalmi kivonatokban ismertettük. Áthidalás nélküli kihagyásokra — jellel utalunk. És most halljuk Francsics visszaemlékezéseit.

5 * Francsics Győrben (Francsics győri élményeinek leírása azzal az 1823 január közepi nappal kezdődik, melyen este 8 órakor a Tűztorony alatt, a Fehérvári kapun belépve, apjával együtt megérkeznek Győrbe. Hajnalban indultak Pápáról és gyalog tették meg az utat, mert már kocsira nincs pénzük. Az apa úgy dönt, hogy a késői óra ellenére is felkeresik a mestert, mert ahhoz, hogy 5 A szöveg közlése általában betűhíven történt, eltekintve attól, hogy a Francsics által következetesen használt lly-t mindenhol ly-ra írtuk át (kivéve az olyan esetet, ahol 11-t lágyított). A ez helyett következetesen c-t írturtk. Francsics különírásait a mai helyesírásnak megfelelően összevontuk. A Francsicsnál nagyon gyakori kettőzött mássalhangzó helyett mindenhol egyes mássalhangzót használunk. Módosítottuk helyenként, a jobb megértés érdekében, az interpunkciót is. 162