Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Vörös Károly: Egy borbélylegény napjai Győrben 1823-ban

akihez apja, pedig nemes ember, csak a „legmélyebb tisztelet jeleivel", sűrű és mély hajlongások között beszél. Inas és mester merőben társadalmi ellentétéhez így járul hozzá ezekben az években egy másik, ugyancsak kielégítést követelő lefojtott harag, mely Győrben a német kolléga pimasz viselkedésére a gyertyatartót fogja vele majd megmarkoltatni.

3 A kezdetben egyéninek látszó két ügy így nyer egyszerre mélyebb, általános tanulságú hátteret: az egyén síkján általános társadalmi és nemzetiségi ellentétek fejeződnek ki bennük, és nyernek — ha a maguk torz formájában is — de érthető, s az adott viszonyokra igen jellemző megoldást. * A korabeli Győr társadalmának alaposabb elemzése azt is megmutatja, hogy Francsics életpályájának e két epizódjára miért éppen Győrött került sor s e két történet miért válik jellegzetesen győrivé. A gazdaságilag — mint ahogyan arra bevezetésünkben is utaltunk — fejlett városnak társadalmát ui. ezekben az években már többféle éles ellentét is megosztja. Kiélesedettek az ellentétek a céhek által erőszakosan alacsonyan limitált számú mesterek és az ugyanakkor növekvő számú, mesterré válni nem engedett segédek és inasok között. Általában az iparból élők csoportján belül már polarizálódott a viszony a kis számú, erősen vagyonos és a nagyszámú, kisjövedelmű iparos között, — ugyanúgy mint az iparosok és kereskedők, továbbá a magyarok és a németek között. A reformkor végefelé az ellentétek már a politikában is kiélesednek: a város polgárságának gazdag vezetőrétege — nyílván a magyar kereskedők — a birtokos nemesség haladó politikai törekvései mellé áll: ennek egyik jeleként megyei nemesség, értelmiség és haladó városi polgárság együtt menetel a győri polgárőrségnek a negyvenes évek közepén megszervezett új alakulataiban. A társadalmi ellentéteket azonban ez — ugyanúgy mint a nemzetiségieket a meginduló névmagyarosítás — meg még nem oldja, és még ekkorra sem sikerül egyik félnek végérvényesen a másik fölé kerekednie. Ezt mutatja Győr társadalmának még 1848—49 folyamán is megmutatkozó erős politikai kétarcúsága: haladás és reakció között társadalmilag is pontosan lokalizálható ingadozása.

4 Világos, hogy ezek az ellentétek Francsics ott jártak or már a 20-as évek elején is erősen hathattak. Ügy véljük, joggal tételezzük fel: a gazdaságilag fejlett, kiélesedő ellentétekkel terhes város légköre, ezeknek az ellentéteknek tudatosan talán nem is érzett, de aktív hatása az, ami Francsicsban e reakciókat kiváltja — s ami magukat e történeteket is ily módon jellegzetesen győri történetekké teszi. Itt, ebben a nemzetiségileg megosztott s magyarosodásnak induló városban tudatosul benne először ilyen élesen a németek iránt Pápáról hozott, de még ösztönös ellenszenve. Itt, ebben a nagy városban, — melyben a borbélyság több alkalmazottal dolgozó, már-már valóságos ipari jellegű foglalkozás — lesz először alkalma arra, hogy valakit maga alatt állónak érezzen, annak összes, a másik félre hátrányos következtetéseivel együtt. Amint jellegzetesen mutatja 3 Pápai inaséveit Francsics a kézirata I. kötetének 75—125. lapjain ismerteti. 4 A város társadalmának statisztikai módszerű mélyreható, analízise: Balázs P., Győr társadalma a polgári forradalom előtt. Tört. Statisztikai Évkönyv (I960). — A város 1848—49. évi politikai magatartása, ugyanő: „A magyar Marseille". Arrabona (1961) 111—124. 11 Arratoona 161