Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Lengyel Alfréd: A reformkor eleji Győr megye a haladó szellemű köznevelés szolgálatában

nyának nem tudásából is."

23 Ilyen intézet létesítése magyar erdészeti szakemberek nevelését tenné lehetővé és a hatósági földmérők gyakorlati kiképzését is elősegítené. A véglegesen elkészített jegyzőkönyvet napokon belül kezéhez kapta Bezerédy Ignác alispán, de a többi választmány (kereskedelmi, bányászati) munkálatának késedelme, valamint a nyár elején kitört kolerajárvány öldöklő hulláma miatt csak az őszi közgyűlésen tudta a Karok és Rendek, illetve a nagy kiküldöttség elé terjeszteni a tárgyalások anyagát. — Az epekór továbbterjedésének megfékezésére a vármegye területén is szigorú intézkedéseket kellett foganatosítani, de szerencsére itt nem lépték túl az ésszerűség határait, mint pl. a felvidéken, ahol éppen a járvánnyal kapcsolatban elkövetett hibás, vagy túlzott hatósági rendszabályok robbantották ki közvetlenül az emlékezetes 1831. évi parasztfelkeléseket. Igazi indítóokukat persze a jobbágyság vigasztalan helyzetében, az urbáriumok által előírt szolgáltatások önkényes növelésében kell keresnünk s e téren bizony Győr megye sem maradt a háttérben. Ezt igazolják az olyan jelenségek, amelyek a pattanásig feszült hangulat levezetését célozták, mint amilyenről a Nemzeti Újság ugyanazon esztendei 45. száma az alábbiak szerint számolt be: „Amidőn Augustus 20-dikán Méltóságos Viczai Gr. Viczay Ferentz Ő Nagyságának Uradalmában Ásványi helységben kiütött a Cholera nyavalya, a szükséges orvosságot (Rumford levest) legjobb készülettel tulajdon házi Orvosa által osztatta, kit folyvást a betegek gyámolítására naponként külde, sokakat pénzbeli segedelemmel vigasztalt, mindent tehetségét és figyelmét sinlődő jobbágyira fordította."

24 A parasztság helyi megmozdulásai az elszigeteltség és szervezetlenség folytán nem vezethettek eredményre, de kihatásaikban — s ez a tény a köznevelés síkján is érezhető volt — sürgették a feudalizmus, a nemesi osztályuralom válságának tudatosítását és döntő módon befolyásolták a reformmozgalom erőfeszítéseinek további intenzitását. Nagyrészt ezek következményeként lehet elkönyvelni, hogy a vesztegzár feloldása után összeült generalis congregatio (az alispáni beajánlás hatására is)

25 magáévá tette a Részes Választmány kétségtelenül haladó szellemben fogalmazott munkálatát, de még nagyobb eredménynek számított az a tény, hogy a nagy kiküldöttség, amely összetételét tekintve tulajdonképpen a birtokos nemesek különböző vagyonú és felfogású, többnyire konzervatív rétegeiből tevődött össze, a következő évi közgyűlésen (1832. pünkösd havában) lényegében elfogadta a benyújtott észrevételeket.

26 Sőt a kiküldöttség javaslatára a vármegye az összes társhatóságokat is felhívta hasonló állásfoglalás céljából. Ebben a korszakban különben is az volt a gyakorlat, hogy a vármegyék kölcsönösen megküldték egymásnak döntéseiket és gyakran véleményüket is kikérték egyes fontosabb problémákra vonatkozólag. így történt ez a Rendszeres Munkálatok átdolgozásának esetében is, úgyannyira, hogy a következő diéta összehívásáig az operátumoknak egész gyűjteménye állt a megye rendelkezésére. A sokféle változat és állásfoglalás összehasonlításából a politikai csoportok helyi erőviszonyainak igen érdekes tükörképét lehetne megrajzolni, 23 GYÁL R. V. Jkve. 74. 24 Nemzeti Újság. (Hazai és Külföldi Tudósítások. (Pest. 1831) 45. sz. 25 GYÁL Győr megye közgyűlési iratai. 1107/1831. 26 U. a. 838/1832. 149