Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

Újvárosban telepszenek le. Meg is vették molnárrakodó céljára a Rábca újvárosi oldalán — szemben a szigeti rakodóval — az éppen eladó Fogesz Móric-féle földszintes nagy magtárt 9 ezer forintért. Az újvárosi molnár céh azonban érthető okok miatt ellenezte átköltözésüket. Panaszukra a városi hatóság a szigeti céh átköltözködését meg is tiltotta. Ezzel azután a két céh között a régi barátság felbomlott és éles harc indult meg közöttük. Az ellentéteket Dorner Ede megyefőnök úgy akarta megszüntetni, hogy elrendelte a két céh egyesítését. Az egyesülés feltételeiben azonban a két céh nem értett egyet, ezért a tárgyalások nem vezettek eredményre. A szigeti céh a város intézkedései miatt Bécsbe, a kormányhoz fordult orvoslásért. A kormányhatóság a vitát a szigeti céh javára döntötte el. A sok utánjárás stb. viszont 500 forint jelentős kiadást okozott a céhnek. A szigeti céh 1854-ben kezdte meg az Újvárosban vásárolt raktár átalakítását, s mire a munka befejeződött, az új rakodóhelyet 12 ezer forint adósság terhelte. Az adósság az öregebb mestereket nem aggasztotta. Űgy gondolták, hogy a tőkét nem szükséges törleszteni, elegendő lesz részükről, ha a kamatokat fizetik meg. A hitelezők azonban egymás után mondták fel a kölcsönöket és hogy kötelezettségeiknek eleget tehessenek, néha magasabb kamat ígéretével kellett újabb kölcsönzőket keresni. Bizalmuk abban összpontosult, hogy a szigeti ház eladása után minden adósságot ki tudnak fizetni. Az átköltözés után meg is kapták az eladáshoz szükséges hatósági engedélyt, ámde az eladást hiába tették közhírré, vevő nem jelentkezett, mert a jómódú kereskedők Szigetből már a városba költöztek. Emiatt azután a házak ára igen jelentősen csökkent. Nem tehettek mást, mint erejükhöz mérten lassan törlesztgették az adósságot. Végül mégis sikerült a szigeti házat eladni. 1871-ben a Singer és Friedmann cég vette meg 7400 forintért, fele áron, mint korábban kérték. A raktárt (bolt) pedig 1200 forintért Kelemen Antal kőfaragó vásárolta meg, aki már bérelte a boltot és 1864 augusztus hónapban itt nyitotta meg üzletét. Az eladásokból befolyt összeg nem volt elég a céh összes terhének a kifizetésére, azért a céhnek még 8 ezer forint adóssága maradt.

45 .! A céh utolsó évében, 1871-ben a püspök tulajdonostól kénytelen volt megvásárolni a 15. sz. tjkvben 28. hrsz. alatt felvett 286 G-öl kikötőhelyet, amelyet a céh bérfizetés mellett eddig is használt. A szerződést már csak 15 céhtag írta alá. A telek vételárát, 171 forint 60 krajcárt öt év alatt kellett volna megfizetni. Mielőtt azonban a vételár törlesztése befejeződött volna, az 1872. évi ipartörvénnyel megszűnt a győr-szigeti molnárcéh. Azok, akik a szerződést aláírták részben elhaltak, mások pedig elszegényedtek, fizetésképtelenek lettek. A püspökség pert indított az aláírók ellen, mely sokáig húzódott és a bíróság 1882-ben már csak két aláírót, Csányi Károlyt és Szabó Józsefet találta fizetőképesnek. Kettőjüknek kellett a telek vételárát kifizetni, így azután az ingatlan az ő tulajdonuk lett.

46 Az újvárosi molnárcéh eközben fokozatosan terebélyesedett. Közöttük nem okozhatott a vagyon széthúzást, hiszen a malomrév sem volt a céh tulajdona. Az ott álló molnárbódék után is évi 6 forint bért fizettek a város pénztárába.

47 A város gazdasági bizottsága 1831 augusztus havában azt javasolta a tanácsnak, hogy „a város kasszájának némi enyhítésére" adják el a város kör45 Uo. Szemethy emlékirata. — GYK 1864. aug. 28. 46 Uo. Céhir. 47 GYÁL Győr város tanácsának jegyzőkönyve 1830. év 1494, 1495. 112