Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
és sorban, hogy minden molnárnak jusson őrlenivalója. A gönyüi uraság tehát a „nagyobb békességnek és egyességnek meg tartására való nézve" 1727. május hó 19-én elrendelte, hogy az a molnármester, aki Győrből dereglyén gabonát hozott, mindaddig nem vihet be szárazról (a gönyüi révből) a malmába őrlenivalót, amíg a dereglyén hozott gabonát teljesen meg nem őrölte. Ez viszont a győri molnárokra volt hátrányos, mert a gabonának le- és a lisztnek Győrbe szállítása jelentős terhet rótt a győri molnárokra. Ugyanakkor a gönyüi révbe az őrletők maguk szállították a gabonát és haza is vitték a lisztet. Az uraság még ugyanazon a napon enyhítette is rendeletét és megengedte, hogy egy mérő vagy egy zsák gabonát akkor is szabad a malomba bevinni, ha a korábban bevitt gabonát még teljesen nem őrölték meg. 22 A győri molnárcéh érdemes nótáriusa emlékiratában a céh további életéről azt is megemlíti, hogy a tagok számának emelkedése miatt a Győr városi részen lakó molnárok az 1744. évben a céhből kiváltak, új céhet alakítottak és Újvárosban, a Rábca-híd alsó részén elterülő üres telken telepedtek le. A két céh a közös vagyonon barátságosan megosztozott, a zászló az újvárosiaké lett, a pecsétnyomó pedig a szigetieké maradt. A céh kettéválásának valóságos oka nem a túlnépesedés volt, hiszen 1743-ban 80, 1744-ben, a kettéválás évében pedig 79 tagja volt a céhnek. Számuk tehát nem volt magas. Az új céh megalakulásának igazi oka Győr város közjogi helyzetében beállott változásban keresendő. A város ugyanis hosszú küzdelem után felszabadult a káptalan földesúri joghatósága alól és Mária Terézia 1743. március hó 6-án a szabad királyi városok rangjára emelte. Az új céh alakulásának indító okát helyesen világította meg Tóth Antal, a céh első gyűlésének 100. éves évfordulóján mondott ünnepi beszédében. Megemlítette, hogy amikor Győr város jobbágyi helyzetéből kiemelkedve szabad királyi várossá lett, azok a „mestertársulatok", amelyek addig a város területén, de annak hatóságán kívüli céhekhez tartoztak, azért, hogy a város szabadalmait teljesen élvezhessék, „a városi tanács atyai felügyelése alatt" új társulatokat alakítottak. így tettek Fehérváry Molnár István, Szilády Péter, Posta János és Németh János győr-újvárosi érdemes polgárok és molnármesterek is, akik eddig a püspöki hatóság alatt álló győr-szigeti céhnek voltak tisztes tagjai. Az anyatársulattól megváltak és külön céhet alakítottak. A város tanácsa útján és annak pártolása mellett jóváhagyás céljából 40 pontból álló rendszabályt terjesztettek a királynő elé. Ezeket Mária Terézia 1744. június hó 22-én kelt szabadalomlevelével jóváhagyta és megerősítette. A királyi szabadalmat az akkori főispán püspök házában augusztus hó 13-án tartott vármegyei közgyűlésen, majd ugyanazon hónap 18-án a városi tanács színe előtt is kihirdették. A céh ezután megkezdhette törvényes működését. Szeptember 29-én Babatics József és Gencsi János céhbiztosok jelenlétében tartották meg első céhgyűlésüket. Ez alkalommal megválasztották a céh első elöljáróit. Céhmesterré az alapítók közül Fehérváry Molnár Istvánt tették meg. Az anyacéhtől átvett zászlót ismét felszentelték és még majdnem 80 évig használták. A hosszú idő alatt a zászló elhasználódott, ezért újat készíttettek helyette. Ezt 1821. június hó 20-án Fehér István céhmesterségében szentelték fel. 23 22 Uo. 23 Üdvös serkentés, előadva, midőn a Győr-Űjvárosi érdemes molnár czéh fönállásának százados ünnepét ülné 1844-ki September 29-én, Tóth Antal helybeli segédpaptól. (A zászlóanya tisztségét Sáfrán Mihályné szül. Saffer Éva töltötte be, aki a céh 104
