Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

Az 1744-ben alakult új molnárcéh „Győr városi molnárcéh" néven élt tovább. A régi céh pedig megmaradt továbbra is Győrszigetben, a földesúr győri püspök védnöksége alatt és a régi „Győr városi molnár céh" helyett ! ezután „Győrszigeti molnár céh"-nek nevezte magát. Később pedig csak „Üjvárosi", illetve „Szigeti molnár céh"-nek nevezték magukat. Az önállóvá vált újvárosi céh hatásköre a szabadalomlevél 3. artikulusa szerint csak Győr város területén álló malmokra terjedt ki. Tagjai közé azt vették fel, aki „ ... molnár mesterségét... ezen szabad királyi Győr városának határiban vizén, avagy szárazon levő malmokban..." kívánja űzni. A Győr városi molnárcéhnek tehát már nemcsak hajósmalomban dolgozó molnár lehetett a tagja, hanem olyanok is, akiknek malmai a szárazon állottak. Ilyen malom azonban a város területén nem sok lehetett. A győri molnárok nagy többsége hajósmalmokban dolgozott, mert a szabadalomlevél 9., 12., 16., 17., 24. és 26. artikulusai is a hajósmalmokra, illetve hajósmolnárokra vonatkoznak. A Győr városi molnárcéh szabadalomlevele már III. Károly, illetve Mária Terézia egységesítő törekvéseit tükrözte. A 40. artikulus arra kötelezte a céhet, hogy a városi magisztrátustól minden gyűlésére egy „comissariust" kérjen azért, hogy a gyűléseket csendesen lehessen megtartani és gondosan ügyeljen „minden némü rendetlen dologra és viszálykodásokra". A komisszárius vagy céhbiztos volt ezután a céh ellenőre, tanácsadója, valósággal gyámság alatt tartotta a céhet. Nélküle és tudta nélkül a céhben semmi sem történhetett, mert a céhnek felettes hatósága volt. A gyűlések határozatai is csak akkor voltak végrehajthatók, ha a céhbiztos jóváhagyta azokat. A megye területén a kettéválás után még sokan éltek céhen kívül himpellérek, kontárok. Ezek megrendszabályozása ügyében a vármegye 1748. július hó 20-án intézkedett. A rendeletet Biró János Győr megye vicispánja adta ki. Körlevelében felhívja az érdekelteket, hogy „ ... akár ki is, az ki ezen Tttes N. Győr Vrgynek Határában, és Vizein Molnárbéli Mesterségét űzi, vagy űzni kivánnya tartozzék, és köteleztessék is ezen föllebb titulált Mghos Püspök s Feő Ispán Urunk eő Excellja, s, T. N. Vrgye Protectio alat levő Privilégiait bötsületes czehben kglmes Privilegiuminak Convinentiai szerint magát bé adni, s, mindenképpen azzt megh edgyesülni; kire való Nézve ebbéli ujj ab Ttte N. Vrgye kegyes rendelését midőn kinek, kinek ezen levelem által tudtára adni kívánom, egyszersmind tisztem, és hivatalom Szerint mind azokat, az kik talán azon bötsületes Czehen kivül Mesterségheket ezen N. Vrgyenek határában vagy is vizein űzik vagy űzni kivánnyák voltaképpen intem és admoneálom, hogy azonnal megh irtt kegyes rendeléséhez Tttes N. Vrgynek magokat alkalmaztassák, s, külömben Mesterségeket folytatni se mereszellyék, egyebránt ha ebben némely ellent állónak, valamely káró következik, vagy büntetés is éri, nem másnak, hanem ki ki magának tulaj donétsa. Tudva légyen az is, hogy ez által nem erőltetik senki olyas Mester, a ki már más hasonló Privilégiait czehben Írásos, ha kedve nem tarty a hogy ezen czehben áltól jöjön, bízvást abban maradgyon de Mesterseghenek folytatására Instantia játul helyet szerezzen ..." A körlevelet a másik oldalon feljegyzett öttevényszigeti (Kunsziget), szentpáli, ásványi, szapi, medvéi, gönyüi, nagy- és kisbajcsi, gyirmóti és Győr megye folyóvizein őrlő molnármestereknek küldték meg.

24 Ezekben a községekben a XVIII. század fennállásának 100. éves évfordulóján már mint özvegy jelent meg és a zászlót új szalaggal díszítette fel.) 24 GYMA Céhir. 105