Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
8. Bort inni 4 forint büntetés terhe mellett csakis az uraság kocsmájában szabad. Más faluból tilos bort hozni. 9. Ügy, mint azelőtt, az uraság most is megengedi a molnároknak, jhogy a falu szigetében a kerekek csinálásához szükséges „prosnák" és „kalisták"-Aak való fákat vághassanak. 18 Megtiltja azonban az uraság, hogy a kivágott fákat bárki Győrbe szállítsa. 19 Biztosítani kellett a régi győrszigeti malomrév és rakodóhely nyugodt használatát is, mert az ölfát (fűzifa) szállító hajósok a rakodóhely egy részét önhatalmúlag elfoglalták és a molnárok gabonáshajóinak kikötését megnehezítették, zavarták. Szabó Péter céhmester, Muraközy György, Méhes János és Tököly György mesterek folyamodására a földesúr győri püspök tiszttartója, Peyert Ferenc, a molnárok panaszát megvizsgálta és 1724. augusztus hó 26-án elrendelte, hogy a szigeti hídon felül levő molnárrévben a molnárok hajóikba a gabonát és lisztet szabadon, minden háborgatás nélkül be- és kirakhassák. Ha pedig az ölfás gazdák, vagy hajóslegények közül bárki a kiadott rendelkezés ellen a legkisebbet is vétené, a tiszttartó az uraság számára minden irgalom nélkül 24 forintot vegyen meg rajta. Bahmándy Albert szigeti bíróval kimérette a molnárok rakodóhelyét is, mely „ ... örök emlékezetre, és megh tartásra megh megmásolhatatlánul, a kys mingyárt, a Szigethi hid mellett vagyon follül, és Szilessegében 3 ölet, hoszaságában pedigh 25 ölet tart..." Ennek ellenében, ha a szigeti hid elromlanék, a molnárok kötelesek uj hidat készíteni. 20 Említettük már, hogy a molnárok értették az ácsmunkát és hidat is tudtak építeni. A győri molnárok azonban a XVII. század elején már a gabonaőrlésre tértek át és az ácsmunkát 1640 óta már nem maguk végezték. Szerződésmintájuk szerint kialkudott bérért évről évre ácsot fogadtak, aki a földesúr kívánsága szerint az ácsmunkát elvégezte. 21 A céh elöljárói tehát a gönyüi urasággal és a győri püspökkel megkötött egyezséggel a nyugodt, békés munka feltételeit biztosították. Azonban a céh belső életében viszály és meg nem értés kapott lábra, mert a gönyüi urasággal 1721-ben kötött egyezség 6. pontjának rendelkezései nem feleltek meg a céh valamennyi tagjának. A Gönyü községben lakó molnároknak az volt sérelmes, hogy a győr-szigeti révből dereglyéken Gönyüre szállított gabonán kívül a győri molnárok a gönyüi révbe hozott őrlenivalóból is részesülnek. Ezzel szemben a gönyüiek csak a saját révükbe hozott gabonából kaptak, mégpedig igazságosan 18 A nagykerékhez szükséges faanyag. Proszna = vessző, Szinnyei J., Magyar Tájszótár. II. (Bpest, 1897—1901) 218. — Kalista = gúzsfa, gúzsnak szorító fája. Uo. I. (Bpest, 1893—1896) 1024. 19 GYMA Céhir. 20 Uo. 21 Uo. — „My 1 Molnár Mesterek meg alkudtunk, avagy meg egyeztünk ismét Ácsunkkal N. N. hogy az előtt minemő munkákkal, avagy dolgakkal tartozót, és iővedobennis tartozik: Miis hasonlóképpen előbbeny szokás szerént fizetését tartozunk meg adni. (Tudnia illik:) Elsőben, (hogy az hidaknak fenekét az kar fákkal edgyütt imind |két felől, és hogy ina az fői vonyo kapunak egy, vagy két deszkája eltörik meg csinálni tartozik. Másodszor az Udvarnál az Pinczében az Grádicsnak foga, avagy bor Gán tároknak valami héjjá vagyon, ugyan az korcsoly aknák foga el törik más helette csinálni es hogy ha az Széknek, avagy padnak Eczet tartónak lába avagy foga el törik Ujjat helette csinálni az kertben livő Lúgosoknak léttczey, avagy kútnak ajtaja kórul valami hejja vagyon föl szegezni es meg födni az földes Ur házának födelet meg foldozni tartozik. Az ő Esztendeié pedig telik edgyik Pünkösd naptól fogva másikig telik ..." 103
