Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

A győri molnárcéh újjászerveződésének első két évében csak 13 molnármester és 9 feles, illetve kilencedes legény tagja volt.

45 1729 után a céhtagok száma évről évre emelkedett s a céh jelentős fejlődésnek indult. A mesterek száma 1731-ben már 70, 1743-ban 80 és 1749-ben 85 volt.

16 Amíg a nagyfokú fejlődés a békés viszonyok közepette elkövetkezett, azalatt lépésről-lépésre haladva meg kellett újítani azokat az egyezségeket, amelyeket még a XVII. század elején a földesurakkal kötöttek, vagy vissza kellett szerezni azokat a kedvezményeket, amelyek már feledésbe mentek. A győri molnárok malmai ebben az időben a gönyüi Dunán, Eszterházy József gróf földesúr vizein állottak. A céh elöljárósága és néhány megbízott öreg mester 1721. március hó 13-án a földesúr képviselőjével, Magyary Mihály őkegyelmével Gönyü községben megbeszélésre ültek össze azért, hogy régi egyezségüket az urasággal megújítsák. Megállapodtak abban, hogy: 1. Minden malomtól, úgy mint eddig, az uraság számára szegbért kell fizetni éspedig malmonként 9 forintot, egy győri mérő tiszta búzát (76,8 liter)

17 és egy győri mérő kenyérnek való gabonát mindaddig, amíg az uraság másként nem rendelkezik. 2. A dereglyéket vontató lovaknak a „Barom élő mezőn" a „Völgyön" kívül szabad legelőjük lesz. A molnárok azonban egész nyáron át fizetés nélkül nem legeltethetnek. 3. Űj szeg verésére csakis az uraság adhat helyet és engedélyt. Ha pedig a régi szeg elromlott vagy eltörött, gazdája egy éven belül újat verethet helyette. Egy év után a szeg helyét az uraság bárkinek neki adhatja, de ha a régi gazdája kéri, annak kell adni. A régi tulajdonos az elromlott szeg helyét másnak át nem adhatja. i 4. Ha akár vizén vagy szárazon gyilkosság, paráznaság, tolvajlás vagy vérontás történne, a tettes elfogatása és elítélése az uraság joga. Az uraság azonban megengedi, hogy az eljárásoknál céhbeli mesteremberek is jelen lehessenek. 5. A szitkozódok és káromkodók megbüntetése, egyéb aprólékos dolgok intézése, a legények felszabadítása az artikulusok szerint továbbra is a céh joga marad. 6. Vannak a céhben olyan mesterek, akiknek a falvakban sok ismerősük van. Ezek a falusiak gabonájukat ismeretlen molnárnak nem adják oda őrlésre. Ennek következtében egyes malmok állandóan dolgozhatnak és jól keresnek, míg mások üresen állanak és nem tudják sem saját életszükségleteiket, sem az uraságnak fizetendő szegbért megkeresni. Ezután tehát 1 forint büntetés terhe mellett senkinek sem szabad őrletnivaló gabonát addig a malmába bevinni, amíg a korábban bevitt gabonát meg nem őrölte és a lisztet a partra ki nem vitte. Az őrletőktől a gabonát nem szabad kérni. Az őrletőnek ezután is jogában áll, hogy gabonáját bármelyik molnárral megőröltessé, azonban az őrlető ne várakozzék ismerősére. 7. Mindegyik molnár szigorú büntetése terhe mellett köteles a rábízott gabonát jól megőrölni és a lisztet hiánytalanul kiszolgáltatni. Ha emiatt bármelyik molnár ellen panaszt tennének, a céhmester vagy vicéje köteles a sérelmet orvosolni, mert ha nem tenné, az uraság fogja a vétkes molnárt megbüntetni. 15 GYM A Céhir. 16 Uo. Mesterek könyve, ltsz. 54. 2. 6. 17 Lederer E., Régi magyar űrmértékek. Sz (1923) 155. 102