Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története
visszaemlékezése alapján adja elő. Elbeszélése szerint a törökök biztonságban érezték magukat, mert a vár visszafoglalását a vaskakas kukorékolásától és a Vízi-kapu kőharangjainak megszólalásától tették függővé. 50 Ugyanezt a változatot közli Hammer is 1834-ben megjelent munkájában. 51 Az ún. „kőharangok" szintén a Vízi-kapuval vannak kapcsolatban. Ez a 16. század második felében épült reneszánsz stílusban, párkánya kőből volt, melyen triglifek és metopék húzódtak. A triglifek alatt a görög építészeti szabályoknak megfelelően, kúp alakú cseppeket (guttae) faragtak ki. Egy triglif alatt 6 kőcsepp volt, amint azt az 1860-ban lebontott Vízi-kapu párkánytöredéke igazolja. Ez a töredék 1872-ben került a győri múzeumba, jelenleg a Sforza udvarban berendezett vártörténeti kiállításon látható, összehasonlító példaként megemlíthetjük a sárvári vár kőből faragott kapubejáratát, mely az 1580-as években épült reneszánsz stílusban, triglifekkel díszítve. A triglifek alatt 6—6 kúp alakú kőcsepp van, akárcsak a Vízi-kapu párkánytöredékén. — A néphit ezeket az építészeti díszítőelemeket kőharangoknak vélte és képzelete alakíthatta ki mondabeli szerepüket. A hazai irodalomban Fesslernél találjuk e változat első említését, mely abban az időben nem lehetett általánosan ismert, mert a nevezetességekkel foglalkozó Szepesházy—Thiele-íéle munka nem említi. 52 Majláth Jánosnak 1831-ben megjelent történeti munkájában az eredeti kakasmonda szerepel, 53 tőle közli 1877-ben a Vaterländisches Ehrenbuch. 5 * Mednyánszky regegyűjteményében az Istvánfy-féle vaskakas mondát találjuk, 55 de a szerző azt is hozzáfűzi, hogy a vár visszafoglalásakor a kakaskukorékolás háromszor elhangzott. 56 Ezt, a forrást mellőző bővítést az író valahol hallhatta, vagy pedig a korabeli tudósítások alapján saját maga költötte. Erre vonatkozóan két korabeli nyomtatványt kell átnéznünk. Georgius Scherer-nék 1598. április 2-án a bécsi Szent István Dómban mondott beszéde szerint, amikor Pálffy és Schwarzenberg csapataikkal éjfél után két órakor a vár alá értek, a környékbeli kutyák ugatni kezdtek, a feltámadt szél azonban szerencsére más irányba vitte a hangot, így a várőrség nem lett rá figyelmes. 57 Arconatusnak 1598-ban Bécsben megjelent tudósítása szerint, nemcsak a kutyák ugattak, hanem a kakasok is kukorékoltak, amikor a csapatok titokban a várhoz értek. 58 Nagyon valószínű, hogy Arconatus röpirata alapján költötték azt a mesét, hogy a kakas megszólalt. Erre utalhat Fessier megjegyzése, mely szerint Győrött 50 Fessier, I, A., Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen. VII. (Leipzig, 1824) 404. 51 Hammer, J., Geschichte des Osmanischen Reiches. II. (Pest, 1834) 627. 52 Szepesházy, C. —Thiele, J. C, Merkwürdigkeiten des Königreichs Ungern I — II. (Kaschau, 1825). 53 Mailáth, J., Geschichte der Magyaren. 4. (Wien, 1831) 140. 54 Vaterländisches Ehrenbuch. Herausgeb. Teufenbach (Wien und Teschen, 1877) 222. 55 Mednyánszky A., Elbeszélések, regék 's legendák a' magyar előkorból. (Pest, 1832) 30. 56 Uo. 34. „ ... az egész városban háromszor hathatósan elhangzott kakaskukorékolás." 57 Scherer, G., Lob vnd Danck Predig Wegen Glückseliger vnd Ritterlicher Eroberung der Haubtvœstung Raab gehalten zu Wienn in Osterreich in der Thumb Kirchen bey S. Stephan den 2. tag Április, Anno 1598. (Augspurg, 1598). 58 Arconatus, H., Iaurini Hungária XXIX. martii ipsa paschalis anno M. D. XCVIII. felicisimme recuperati breuis descriptio. (Vienna, 1598) „Adde quod edebant latratum iugiter omni, Parte canes, galli multiplicemque sonum." 70
